Szabványosítanák a transzferár-dokumentációt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A transzferár dokumentáció szabályok első bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett azon államok száma, amelyek előírják a transzferár–dokumentáció készítési kötelezettséget. Az OECD új javaslatcsomagja ezt akarja egységesíteni – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.


A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) új javaslattal állt elő a transzferár-dokumentációs szabályok globális szintű szabványosítására, amely az érintett adózók számára egyszerűsítést és tehercsökkentést, az adóhatóságok részére pedig nagyobb átláthatóságot biztosítana.

A transzferár dokumentáció szabályok első bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett a globális cégcsoportokon belüli kereskedelem, illetőleg azon államok száma, amelyek előírják a transzferár–dokumentáció készítési kötelezettséget.

A kialakult helyzetre válaszul publikálta az OECD 2013. július 30-án a „White Paper on transfer pricing documentation” nevű vitaanyag tervezetét. A tervezet publikálása időszerű, tekintettel arra, hogy az OECD Transzferár Irányelveinek dokumentációra vonatkozó (V. számú) fejezetét több mint 15 évvel ezelőtt szövegezték, így az nem nyújt megfelelő iránymutatást a mai, jelentősen megváltozott gazdasági környezetben.

A tervezet fő célja egyfelől az volt, hogy elindítsa a párbeszédet az egyes kormányok, illetve adózók között a nemzetközi transzferár-dokumentációs környezetről.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Másrészt pedig, hogy, hogy áttekintse a jelenlegi nemzeti és nemzetközi transzferár-dokumentációs szabályozásokat, valamint az üzleti szféra és az adóhatóságok visszajelzése alapján összefoglalja a transzferár-nyilvántartásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. A tervezet konkrét formai és tartalmi javaslatot is tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne egyszerűsíteni és a lehetőségekhez képest szabványosítani globális szinten a transzferár dokumentációs kötelezettséget.

A tervezetben foglaltak alapján elmondható, hogy az érintett adózók még mindig meglehetősen nagy tehernek tartják a különböző országok transzferár-dokumentációs követelményeinek maradéktalan betartását. Az adóhatóságok pedig hiányolják a dokumentációkból az adózók globális működésének átlátásához és ebből fakadóan a megfelelően alapos ellenőrzésükhöz szükséges információkat. Ennek következményeképpen az adózók úgy látják, hogy a transzferár-dokumentáció készítési követelmény egyre inkább csupán a bírság elkerülésére szolgáló, de egyébként minden további előnyt nélkülöző eszköz. Az adóhatóságok ugyanakkor az információ óriási mennyisége miatt gyakran lényegtelenebb szempontokra koncentrálnak, a jelentős transzferárral kapcsolatos problémákat rejtő részletek pedig könnyen elkerülhetik a figyelmüket. A tervezet felveti a kérdést, hogy a transzferár-dokumentációs szabályok vajon hatékonyan szolgálják-e az eredetileg nekik szánt célt.

A tervezetet 2013 szeptemberében bocsátották nyilvános vitára, októberben pedig a beérkezett javaslatokat és megjegyzéseket pedig októberben hozta nyilvánosságra az OECD.

A tervezet angol nyelven itt érhető el.
Az RSM International OECD által publikált véleménye szintén angol nyelven itt olvasható.

Az OECD párizsi székhelyén e héten tartottak nyilvános konzultációt a tervezetről, a további lépéseket várhatóan ezután hozzák majd nyilvánosságra.

 

Az OECD transzferár-dokumentációs szabályainak magyarországi vonatkozásai

Magyarország vonatkozásában egyelőre nem lehet közvetlen hatásokkal számolni. Ez a transzferár tervezet még vitaanyag, vagyis egyelőre nem lehet tudni, hogy az OECD milyen formában fogja véglegesíteni. További kérdés, hogy elfogadása esetén ez az anyag milyen fokú kötelező erővel bír majd, mennyire lesz meghatározó a hatása a nemzetközi szintű (így többek között a magyar) transzferárral kapcsolatos jogalkotás során.

Jelenleg az OECD transzferár-irányelvei meghatározó szerepet játszanak mind az adóhatóságok, mind az adózók szakmai véleményének kialakításban, egymás közötti vitájukban, de a felekre nézve kötelező erővel nem bírnak.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.