Szakértőink válaszoltak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az olvasóink által felvetett problémára adott, az Adó szaklap 2010/5-6 számában megjelent szakértő válaszokból válogattunk az ingatlan bérbeadásával és az autópályadíj adójogi kérdéseivel, a bt. beltagjának és az egyszemélyes kft. tagjának a biztosítási jogviszonyával összefüggésben.

Január elsejétől a kifizetőnek nem kell a 25 százalék forrásadót kötelezően levonnia a magánszemély ingatlan bérbeadására kibocsátott számlájából. Kérdésként merült fel, hogy amennyiben a magánszemély ezt követően összevont jövedelemként kezeli, 17 százalék adósávba tartozónak minősíti e jövedelmét, akkor a negyedéves szja-előleg fizetési kötelezettségen kívül van-e más adófizetési kötelezettsége? A bérleti díj éves szinten nem haladja meg az 1 millió forintot, tehát emiatt nem kell százalékos ehót fizetnie.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 74. § (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, a magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.

A 74. § (6) bekezdése alapján ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan-bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, valamint – a társasház kivételével – közös tulajdonban lévő ingatlannak tulajdontársak közössége által történő bérbeadása esetén. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt az adót nem vonta le, az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.

Az Szja-törvény 74. § (7) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan választhatja, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket (ideértve az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályokat is) alkalmazza. Ha a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély választásáról a kifizetést megelőzően nyilatkozik, a kifizető az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat alkalmazza. Ilyen nyilatkozat hiányában a kifizető által levont adó vagy egyéb esetben a magánszemély által e szakasz szerint megfizetett adó adóelőlegnek minősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti. A magánszemélyt más adófizetési kötelezettség nem terheli, és ha a jövedelem nem éri el az 1 millió forintot, nem kell megfizetni a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem.

Amennyiben egy civil szervezet önkéntesei, illetve vezető tisztségviselő számára a magántulajdonukban lévő gépjárművek rendszámára éves autópálya matricát vásárol – ugyanis civil tevékenységük lebonyolítására használják saját autójukat –, ez után kell-e külön járulékterhet fizetnie az alapítványnak?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 4. § (2) bekezdés harmadik mondata szerint – a törvény különös rendelkezésének hiányában – nem keletkezik bevétel a magánszemély részére biztosított olyan szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek igénybevétele a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, még abban az esetben sem, ha nem zárható ki a magáncélú használat.

Tehát, ha a civil szervezet azért biztosít a magánszemélyeknek autópálya-matricát, hogy ezek a személyek a civil szervezet részére végzett tevékenységüket el tudják látni, akkor az autópálya-matrica juttatásával összefüggésben adó-, illetve járulékkötelezettség nem keletkezik. Kiemelést érdemel, hogy a 2009. február 1-jéig hatályos 69. § (1) bekezdés ma) alpontja alapján a kifizető által a tevékenységének ellátása érdekében biztosított úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adóköteles természetbeni juttatásnak minősült. Azaz, ha az autópálya-matrica átadásának időpontja 2009. február 1-jét megelőző időpontra esett, akkor a fentiekben leírtak nem alkalmazhatók.

Egy bt. beltagja heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy másik munkahelyen, munkabére havi bruttó 85 ezer forint. A bt. semmilyen gazdasági bevételszerző tevékenységet nem folytat, csak az alapvető üzletvezetői teendőket látja el a beltag, például kapcsolattartást a könyvelővel, éves beszámoló jóváhagyását. Innen nem vesz fel jövedelmet, járulékot sem fizet. Vonatkozik-e rá beltagként, hogy legalább a minimálbér után fizessen járulékot a bt-ben, holott ezzel párhuzamosan személyes közreműködése nincs?

Amennyiben a bt. beltagja kizárólag üzletvezetői, vagyis vezető tisztségviselő tevékenységet lát el, ezt a tevékenységet megbízásos jogviszonyban láthatja el. Megbízás alapján akkor lesz a beltag biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Jövedelem hiányában a tag nem lesz biztosított. A vezető tisztségviselés ellátható munkaviszonyban is, azonban, ha a tag egyedüli beltag, akkor munkaviszony a vezető tisztségviselésre csak akkor létesíthető, ha a társasági szerződésben erről rendelkeznek a tagok. Ha a tag a vezető tisztségviselés ellátásán túl a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem működik közre, akkor nem válik társas vállalkozóvá, és legalább a minimálbér után nem kell megfizetni a járulékokat sem.

Van egy egyszemélyes kft., ahol a tagnak nincs sehol bejelentett állása, mivel munkanélküli. A képviselő egy nyugdíjas magánszemély. Ebben az esetben a tagnak, képviselőnek kell járulékot fizetni? Amennyiben igen, akkor mi után?

A fentiekből nem állapítható meg, hogy a tag a társaságban milyen tevékenységet végez. A járulékfizetési kötelezettség attól függően alakul, hogy a társaságban a tag milyen jogviszonyban tevékenykedik. Meg kell különböztetni, hogy a tag csak vezető tisztségviselést lát el, vagy más feladatokat is. A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezése szerint a vezető tisztségviselő (ügyvezető) e megbízatását munkaviszonyban, vagy a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint láthatja el. Azonban az egyszemélyes kft. tagja a vezető tisztségviselést munkaviszonyban nem láthatja el, kivéve, ha a társasági szerződés erről rendelkezik.

A tag a vezető feladatokon túl más feladatokat is elláthat, amelyek történhetnek munkaviszonyban, megbízásban, vagy személyes közreműködés formájában társas vállalkozói jogviszonyban. A járulékfizetési kötelezettség az adott jogviszonytól függően alakul.

---