Szakképzési hozzájárulás: változott a súlyszorzó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakmacsoportonként megállapított súlyszorzó helyett 2012. szeptember 1-jétől a tanulószerződéssel megalapozott gyakorlati képzést szervező gazdálkodó a szakképesítésenként megállapított súlyszorzó alkalmazásával állapítja meg a kötelezettség csökkentő tétel összegét – áll a NAV tájékoztatójában.


A csökkentő tétel éves összege – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,

a) a 2013/2014-es tanév kezdetéig a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben,

b) a 2013/2014-es tanév kezdetétől a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.

A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként az előzőek szerint számított csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.

Ha a tanulószerződést hónap közben kötik meg, a csökkentő tétel havi összege arra a hónapra számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.

Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

A súlyszorzókat tartalmazó táblázat iinnen tölthető le.

Hogyan igazodjunk el az új OKJ útvesztőiben? – egynapos konferencia 2012. 11. 15.

előadó: dr. Henczi Lajos főiskolai docens


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.