Számít a cégméret az adózásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden hazai vállalkozásnak kötelező lenne elvégeznie a kkv méret szerinti besorolást a tárgyév első és utolsó napján, hiszen több adónem tekintetében fordulnak elő olyan előírások, amelyek csak egy adott vállalati kategóriát érintik: pl. kkv-adókedvezmény, innovációs járulék, transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. A következőkben a vállalati kategória besorolás fő szabályait tekintjük át.

A vállalati kategória besorolás szabályait a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban „kkv törvény”) tartalmazza részletesen. Általános hibaként sajnos még mindig előfordul, hogy a gazdasági élet szereplői a kategóriákhoz irányadó mutatószámokat csak a saját vállalkozásukra vonatkozóan vizsgálják, és nem veszik figyelembe a partnervállalkozásaik, illetve a kapcsolódó vállalkozásaik mutatószámait. Ennek következményeként elmarad az innovációs járulék fizetési  kötelezettség (2012.01.01-től már ezen adónem tekintetében is az összevont mutatószámok alapján kell elvégezni a vállalati méret besorolást), vagy például nem készül transzferár dokumentáció.

Kkv méret besoroláshoz irányadó mutatószámok

A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

• a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
• b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

• a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
• b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Mire következtethetünk ebből?

• Ha a létszám 50 fő vagy ennél több, nem beszélhetünk kisvállalkozásról.
• Ha a létszám 50 fő alatt van, de mindkét mutatószám a határérték felett, akkor sem.

Önálló vállalkozás esetében az adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Azon vállalkozás esetében azonban, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentiekben (kkv törvény 3. §-ban) meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Nagyon leegyszerűsítve a két fogalom lényege:

• 1. Kapcsolódó vállalkozások: anyavállalat, leányvállalat, testvérvállalat, stb. (szavazatok/tulajdoni arányok többsége lesz az irányadó)
• 2. Partnervállalkozások: ha egy cég nem lesz kapcsolódó vállalkozás, de a tulajdoni részesedés illetve szavazati arány eléri a másik résztvevő cégben a 25%-ot, akkor már partnervállalkozássá válik.

Erről részletesebben a továbbiakban olvashatunk.

A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

A kkv-törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a kkv üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

Kétéves szabály alkalmazása

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Az állami, önkormányzati tulajdonra vonatkozó rendelkezések

A kkv tv. külön rendelkezéseket tartalmaz az állami, illetve önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra vonatkozóan. E szerint nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Ez az állapot év közben bármely napon bekövetkezhet, az adatok nem a beszámolóból nyerhetők.

Önálló vállalkozás, partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, az adott vállalkozás mutatószámait önállóan szükséges-e vizsgálnunk a vállalati méret besoroláshoz, tisztában kell lennünk a pontos fogalmakkal.

Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

Partnervállalkozás az,

• a) amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
• b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

• a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
• b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
• c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
• d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a fenti kapcsolatban.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fentiekben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. A szomszédos piac fogalmát is tartalmazza a kkv-törvény: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. További információ és megrendelés >>

A természetes személyek egy csoportjában lévő magánszemélyek lehetnek közeli hozzátartozók, vagy független személyek, ugyanis a kkv-tv. nem tartalmaz közeli hozzátartozókra vonatkozó feltételt, e törvény alkalmazásában nemcsak a közeli hozzátartozók, hanem a bármely személyek által tulajdonolt vállalkozások közötti kapcsolatot kell érteni.

Összeszámítási szabályok

A vállalkozás saját adataihoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni. A fenti adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.

Az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.

Az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább az előzőekben megjelölt százalékkal arányosan már szerepelnek.

Látható tehát, hogy ahhoz, hogy teljes biztonsággal meg tudjuk állapítani, hogy kisvállalkozásnak minősül-e vállalkozásunk, fel kell állítani és el kell készíteni a teljes cégtérképet tulajdoni arányokkal együtt. Hiszen csak így tudhatjuk meg, hogy az innovációs járulék fizetési kötelezettség, a transzferár dokumentációs kötelezettség fennáll-e cégünknél, figyelembe vehetünk-e a kkv kedvezményeket, és élhetünk-e a különféle pályázati lehetőségekkel.

A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---