Százmilliárdokat tarthatnak kriptoeszközökben a magyarok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kedvezményes szabályok a közkasszának is milliárdos bevételt hozhatnak – mondta a Mediaworks Hírcentrumának az Izer Norbert, adóügyi államtitkár.

Egyes becslések szerint több tízezer hazai befektető tart kisebb-nagyobb vagyont virtuális pénzben. Ők élhetnek a kedvezményes adózást garantáló szabályokkal, amelyek szerint csak akkor kell adót fizetni, ha valamely kriptoeszközt nem egy másik kriptoeszközre váltják át, vagyis a vagyon kikerül a kriptovilágból. Így ha a tulajdonos értékesíti virtuális pénzét, jövedelme immár úgynevezett külön adózó tőkejövedelemnek számít, amely után a 15 százalék személyi jövedelemadót be kell fizetni, de a szociális hozzájárulási adót nem. Az ilyen jövedelmet az adóévben elért összes bevétel és ráfordítás különbözeteként kell megállapítani, vagyis a nyereségek mellett a veszteségeket is figyelembe veszik – derül ki a Magyar Nemzetben megjelent interjúban.

„A kisebb adó és az átlátható szabályrendszer várakozásaink szerint a hazai kriptoviszonyok tisztulásához vezet. Ez azzal járhat együtt, hogy többen vallják be kriptovagyonukat, ami a felére csökkentett elvonás ellenére is több bevételt hozhat a közkasszának” – mondta Izer Norbert, jelezve azt is: a pénzügyi kormányzat elképzelhetőnek tartja, hogy akár milliárdos összeget is elér az idén befizetett kriptoadó. Ugyanakkor ennél is fontosabbnak nevezte azt, hogy az új szabályok révén Magyarországon legális iparággá fejlődhet a kriptoüzlet, és az ország nagyobb részt is kiszakíthat a nemzetközi kriptogazdaságból.

(Magyar Nemzet – MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]