Szép példa láncügylet áfaszabályaira (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogkövetők és a csalók számára is kulcsfontosságú a láncügyletekre vonatkozó áfaszabályok megértése. Ebben is segít A Kiskönyvtár az áfáról sorozat most megjelent, 4. része.


„A” magyar cég értékesíti termékét „B” olasz cégnek, amelyik ugyanezt a terméket eladja „C” szlovák cégnek úgy, hogy a termék elfuvarozására közvetlenül „A”-tól „C”-hez kerül sor. (Tételezzük fel, hogy a példában mindegyik adóalanynak a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő közösségi adószáma van.) A termék értelemszerűen Magyarországon van, az „A” adóalany telephelyén.

Az első feladat a láncban szereplő értékesítések teljesítési helyének tisztázása, ezen belül is az ún. fuvarozásos értékesítés megkeresése.

Tételezzük föl, hogy a példában „A” szereplő szervezi, bonyolítja a fuvarozást. Ez azt jelenti, az „A” és a „B” közötti értékesítés lesz az ún. fuvarozásos értékesítés, ami pedig azt eredményezi, hogy az „A” és „B” közötti értékesítés – az Áfa tv. 26. §-a értelmében – ott teljesül, ahol a termék fuvarozása megkezdődik, ami a példa szerinti esetben Magyarország. Láthatjuk tehát, hogy a két – a láncban szereplő – értékesítés közül az első belföldön teljesül, így a magyar „A” cégnek az Áfa tv. szabályaira kell figyelemmel lennie a számlázás során.

Ezt követően – még az adómérték vizsgálatát megelőzően – meg kell vizsgálni a láncban szereplő tovább értékesítés(ek) teljesítési helyét is. A példa szerinti láncban még egy további értékesítést találunk, nevezetesen a „B” olasz cég és a „C” szlovák cég közötti értékesítést. Ez az értékesítés az ún. fuvarozásos értékesítést követő értékesítés, így annak teljesítési helye – az Áfa tv. 27. § (3) bekezdés b) pontja értelmében – a rendeltetés országa, azaz Szlovákia lesz.

Mindezekből következően a magyar Áfa tv. szabályaira – tekintve, hogy a példa szerinti esetben kizárólag az „A” és a „B” adóalany közötti ügylet teljesítési helye esik belföldre – csak az „A” magyar cég és a „B” olasz cég közötti számlázás során kell figyelemmel lenni (a „B” és a „C” közötti ügylet forgalmi adóztatását a feleknek – azaz az olasz és a szlovák cégnek – Szlovákiában kell intézniük)

A konkrét példában tehát a további eldöntendő kérdés az, hogy az „A” magyar adóalany milyen adómértékkel számlázzon a „B” olasz cégnek; pontosabban fogalmazva, van-e a konkrét tényállásra vonatkozóan az Áfa tv.-ben adómentesítő szabály. A válasz az, hogy van, mégpedig az Áfa tv. 89. §-ában, amely a közösségi adómentes értékesítés tényállását tartalmazza. Az Áfa tv. 89. §-ából következően, amennyiben egy magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalany egy másik tagállambeli – szintén közösségi adószámmal rendelkező – adóalanynak úgy értékesít terméket, hogy a magyar eladó értékesítésének eredményeként a termék igazoltan más tagállamba átkerül, akkor a magyar adóalany értékesítése ún. közösségi adómentes értékesítés az Áfa tv. 89. § (1) bekezdésének megfelelően. A példa szerinti esetben a magyar „A” adóalany úgy adja el a másik tagállambeli – közösségi adószámmal rendelkező – „B” olasz cégnek a terméket, hogy a termék az „A” magyar adóalany értékesítésének az eredményeként kerül át másik tagállamba (Szlovákiába), így az „A” szereplő adómentes számlát állít ki a „B” szereplő számára. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy a közösségi adómentes értékesítés adómentességéhez nem szükséges, hogy a termék ugyanazon tagállam felé hagyja el Magyarország területét, mint amely tagállamban a magyar értékesítő vevőjének közösségi adószáma van. Az adómentességnek megfelel az is, ha a magyar adóalany által eladott termék egy másik uniós tagállamba megy, mint ahol az ő vevőjének közösségi adószáma van.)

A fenti példát Az áfakötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye című kötetből idéztük, amelyet dr. Farkas Alexandra írt, és a Kiskönyvtár az áfáról sorozat negyedik részeként jelent meg. A kötet az áfafizetés két kulcsterületét dolgozza fel; mindent megtudhat belőle az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjáról és megismerheti a teljesítési hely szabályrendszerét is.

A kötetbe itt lapozhat bele, és itt tudhat meg róla további részleteket, illetve itt vásárolhatja meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.