Szeptembertől elnézőbbek a hatóságok a kisvállalkozásokkal

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2010. évi LXXXIV. törvény szeptember 1-i hatállyal módosította a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt, így a kisebb jogsértést elkövető vállalkozásokat első esetben csak figyelmeztethetik a hatóságok, bírságolni csak ismételt szabályszegésnél lehet. Ez a rendelkezés azonban az adó- és vámhatósági eljárásokra nem vonatkozik.

A szakhatósági ellenőrzéseket végző szervezeteket korábban érdekeltté tették abban, hogy magas bírságot szabjanak ki, saját működési költségeik kiegészítése céljából. A törvénymódosítás ezért az eljáró hatóságot függetlenné teszi a befizetett bírságoktól.

A törvény szeptember 1-től az alábbiakkal egészül ki:
A hatósági eljárás alá vont természetes vagy jogi személlyel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben a hatóság által kiszabott bírság – a hatóság, valamint a hatósági ellenőrzést végző személyek bírság kiszabásban való érdekeltségének megszüntetése érdekében – közvetlenül a hatóság működési költségeire nem használható fel.

A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.

---