Szerdától lesz új elvárt adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyminiszter szerint a szerdai kormányülés a héten elfogadhatja az elvárt adó új változatának tervezetét. Veres János kijelentette: ˝a kormány szerdán döntést fog hozni arról, hogy milyen formában terjessze az Országgyűlés elé a javaslatot˝.

A pénzügyminiszter szerint a kormány két héttel ezelőtti szerdai ülésén valamennyi kormánytag egyetértett azzal a javaslattal, amelyet elkezdtek egyeztetni a gazdasági érdekképviseletekkel. Veres János erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szombaton a Liberális Gazdasági Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kijelentette: nem támogatja jelenlegi formájában az elvárt adó bevezetésére vonatkozó új javaslatot az SZDSZ, az fölöslegesen növelné a bürokratikus terheket és az abból származó bevétel is elmaradna a várttól.

Veres János kijelentette: ˝a kormányülésen hozott döntéseink a mérvadóak e tekintetben˝. A pénzügyminiszter reményei szerint a kormányzati munka ebben a kérdésben is megállapodással végződik majd.

A pénzügyminiszter utalt arra is, hogy az elvárt adóból származó bevétel része a konvergencia-programnak, amelynek maradéktalan tejesítését fontosnak tartja, így ha az kiesne, akkor az egyensúly megőrzése érdekében a kiadásokat kellene csökkenteni.

Hozzátette: a vállalkozókat képviselő szervezetek közül egyesek írásban is megerősítették az egyeztetéseket követően, hogy jelenlegi formájában támogatják azt a nyilatkozatot, amelyben a vállalkozónak bizonyítania kell, hogy nem képes az adó megfizetésére. Az egyeztetéseken sokkal keményebb, durvább megoldások is elhangzottak javaslatként – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A kormány két hete foglalt állást az új adó ügyében. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített régi és az új elvárt adó között az lesz a különbség, hogy a régi nem kínált választási lehetőséget az adófizetőnek, míg az új lehetővé teszi, hogy a vállalkozó bizonyítsa: valóban nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, mert annyira veszteséges. Továbbra is az árbevétel 2 százaléka lenne az adóalap, és a mértéke 10 vagy 16 százalék lenne.

A Pénzügyminisztérium eredetileg azzal számolt, hogy a cégeket és egyéni vállalkozókat érintő elvárt adóból mintegy 60 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. Ha az elvárt adó a második félévben lép be, akkor 30 milliárd forint bevételt jelentene, a kieső másik 30 milliárd forintot pedig az egyensúlyi tartalékból fedezi a költségvetés.

Forrás: Figyelő


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.