Szja-bevallás: idén így kell csinálni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Három módja van az szja-bevallásnak; idei újdonság a NAV által készített bevallási tervezet. Általánosságban elmondható, hogy egyszerűbb, ha a magánszemély saját maga készíti el bevallását az M30-as nyomtatványból, mintha hibát keres a NAV bevallási tervezetében.

Az elmúlt években sikerült túlbonyolítani a személyi jövedelemadó bevallásának módozatait is. Ennek haszna, illetve értelme nem volt.

2017-től sikerült törölni a személyi jövedelemadóról szóló – agyonmódosított – 1995. évi CXVII. törvényből az amúgy alig használt bevallási lehetőségeket, úgy mint az adónyilatkozatot, a bevallási nyilatkozatot, és az egyszerűsített bevallást. Ezek benyújtásának feltételeit szinte senki sem értette, és a normál éves bevallást mindenki tudta használni.

Most jött el az ideje annak, hogy számot adjunk a 2016. évi jövedelmeinkről és adókötelezettségünkről. Három módszer maradt arra, hogy ezt elintézhessük.

1. A munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adó elszámolását vállaló munkáltató állapítja meg és számolja el, ha az szja-törvényben szereplő feltételeknek megfelel.

A magánszemély a nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be.

A magánszemély a bevételt az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, s az igazolást átadta a munkáltatónak. Egy másik eset, hogy a magánszemély a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett bevételt.

A dolgozó nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot, ha

a) önadózóként kötelezett bevallás benyújtására;

b) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;

c) az adóévre a nyugdíjbiztosítás miatt az adóhatóság által korábban kiutalt összeg növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

d) az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

e) nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.

2. A második lehetőség, hogy az adózó saját maga készíti el a jövedelemadó bevallását. Ezt meg is kell tennie, ha például egyéni vállalkozó. Az esetek felsorolását az szja-törvény 13.§-ában kell tanulmányozni.

 

3. A harmadik megoldási forma, hogy a NAV készít a magánszemély számára bevallási tervezetet és elektronikus úton elküldi ellenőrzésre.

Ha az adózó nem nyitott ügyfélkaput, akkor kérheti, hogy a NAV postán küldje el neki a bevallási tervezetet. Legegyszerűbb, ha ezt március 15-ig SMS-ben a 06-70/717-7878 telefonszámon (meg kell adnia adóazonosító jelét és születési dátumát a következők szerint: SZJA szóköz adóazonosítójel szóköz ééééhhnn).

Ezt követően a NAV ügyfélszolgálatán kérjék a postai küldést, személyesen. Az igénylés alapján az adóbevallási tervezetet 2017. május 2-ig kapja meg postán a magánszemély.

A NAV által elkészített adóbevallási tervezet a magánszemély 2016-ban megszerzett jövedelmeiről és levont adóiról szóló kimutatás. Ezeket az adatokat az adózó munkáltatója, kifizetője küldte be az adóhivatalhoz a 08-as bevallásban. Kiszámítják a jövedelmet terhelő adót, számításba véve az év közben levont adóelőleget és a figyelembe vett kedvezményeket. Az adóbevallási tervezetben szerepel ezek egyenlege, ami lehet nulla, vagy még fizetendő adó vagy visszajáró összeg.

Hangsúlyozom, hogy mindazok a munkáltatók, illetve kifizetők, akik nem vállalják a dolgozók éves elszámolásának elkészítését, az M30-as jelű lapon mindezeket az adatokat átadják a magánszemélyeknek. Csupán az éves személyi jövedelemadót nem számítják ki. Ennek oka az, hogy az év során elszámolt kedvezmények még nem véglegesek.

Például a cukorbetegek év közben nem veszik igénybe az adókedvezményt, nehogy rokkantként kezeljék őket, és az első létszámcsökkentés rájuk is vonatkozzon. A másik példa, hogy a családi kedvezmény végleges megosztását csak év végén lehet eldönteni. Év közben ettől el lehet térni. A kedvezményezett eltartottak adószáma nem biztos, hogy feltüntetésre került év közben.

Az adóhatóság ezen kívül nem értesül a lakásbérbeadás vagy az ingó értékesítés jövedelméről. Ezekkel az adatokkal a magánszemélynek kell kiegészíteni a NAV bevallási tervezetét.

Mindezeket azonban csak a dolgozó tudja javítani, módosítani.

Sokkal egyszerűbb munkát jelent, ha a magánszemély saját maga készíti a bevallását az M30-asból, mintha hibát keresne a NAV bevallási tervezetében.

Mindezek alapján nem nagyon értem, hogy az adóhatóságnak milyen és mennyi munkája van az szja-bevallás elkészítésében: a szorzást (adóalap * adókulcs) a kitöltő program is elvégzi, és utána kimutatja az előlegekhez viszonyított adókülönbözetet. Ebből tudható, hogy pótlólagos fizetési kötelezettség vagy visszaigénylési lehetőség keletkezett.

 

 

---