Szja bevallás, kifizetői és munkáltatói igazolások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazolások alapvető fontossággal bírnak a magánszemély adókötelezettségének megállapítása során. Ezekből állapítható meg ugyanis a kapott jövedelem jogcíme, nagysága, az adóalap, a levont adó, adóelőleg összege. Az igazolásból meg kell tudni állapítani a magánszemélynek azt is, ha esetleg az adó, adóelőleg megfizetésére saját maga köteles. Igazolások szükségesek a költségtérítés összegének, valamint a kedvezmények, engedmények érvényesítéséhez is. Az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikk részletesen foglalkozik a kifizetői és munkáltatói feladatokkal és ismerteti a 2011. évről szóló szja-bevallás lehetséges módozatait is.

Így valljuk be az adót

Az egységes adókulcs alkalmazásával az adózók nagy része esetében a munkáltatók/kifizetők által év közben levont személyi jövedelemadó előleg és az adóév végén megállapított adó összege megegyezik. Az adót – fő szabályként – adóévenként továbbra is be kell vallania a magánszemélynek, és ezt a kötelezettségét továbbra is önadózással vagy munkáltatói elszámolás révén teljesítheti.
Az önadózás keretében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített teljes adattartalmú, illetve csökkentett adattartalmú személyi jövedelemadó bevallás mellett, az Szja-tv. új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot az adókötelezettség teljesíthetőségének rendszerébe. Az adónyilatkozat az egyszerűsített bevalláshoz képest is jóval egyszerűbb, gyakorlatilag néhány sort tartalmaz. Olyan lehetőséget kínál a magánszemélynek, mellyel a legegyszerűbb módon teljesítheti a bevallási kötelezettségét.

A magánszemély tehát, a személyi jövedelemadó, ekho és különadó kötelezettségének a 2011. évi jövedelmeiről az önadózás keretében vagy az adóhatóság közreműködésével (1153E), vagy az eddig is alkalmazott adóbevallás (1153), illetve a csökkentett adattartalmú 1153M bevallás, vagy adónyilatkozat (1153ANY), vagy a munkáltató elszámolása (11M29) útján tehet eleget. Az országgyűlési képviselőknek, az alpolgármestereknek, az európai parlamenti képviselőknek a 2011. január 1. és május 13. között megszerzett különadó-köteles jövedelmeik után az adófizetési kötelezettséget a 2011. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig (2012. február 27., vagy május 21.) kell megállapítaniuk, és a 1153K nyomtatványon kell bevallaniuk, és az adót megfizetniük.

Az egyszerűsített adóbevallás jogintézménye már a negyedik születésnapját éli meg hamarosan. Az adóhatóság által készített ajánlat a kifizetői-munkáltatói adatszolgáltatásra épül, ezért kiemelt fontosságú az arra kötelezettek pontos, a jogszabályokban meghatározott előírások megtartásával történő adatszolgáltatása. Ezt az adatszolgáltatást a későbbiekben összefoglaljuk. A ’08-as bevallás magánszemélyeket érintő adatközlését is ide kell sorolni, mivel a ’08-as bevallásban szereplő, az egyes magánszemélyeket érintő adatszolgáltatás a jövedelemadatok esetében az egyszerűsített bevallás gerincét képezi.
Természetesen ez azt is jelenti, hogy fontos szerepet kap a kifizetői (munkáltatói) igazolások pontos, megfelelő adattartalmú kiállítása. Az elmúlt évek tapasztalatai az igazolások esetében kedvezőek. Természetesen az egyszerűsített bevallási ajánlat adózók által történő javításának tapasztalatai még mindig azt mutatják, hogy a kifizetőknél előfordulnak apróbb hiányosságok.

Kifizetői és munkáltatói igazolások január-februárban

A kifizető, a munkáltató a kötelezettségeinek akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha tisztában van azzal, hogy mikor minősül kifizetőnek, mikor tekintendő munkáltatónak. A kifizető és munkáltató fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.

Az igazolások alapvető fontossággal bírnak a magánszemély adókötelezettségének megállapítása során. Ezekből állapítható meg ugyanis a kapott jövedelem jogcíme (összevonás alá eső jövedelem vagy elkülönülten adózó jövedelem) nagysága, az adóalap, a levont adó, adóelőleg összege. Az igazolásból meg kell tudni állapítani a magánszemélynek azt is, ha esetleg az adó, adóelőleg megfizetésére saját maga köteles. Igazolások szükségesek a költségtérítés összegének, valamint a kedvezmények, engedmények érvényesítéséhez is. Ebben az évben is készültek minták néhány kiadandó igazolás tartalmáról. Ez elsősorban a kifizetők segítségét szolgálja, hiszen az igazolásminták minden, a jogszabályi előírás szerint szükséges elemet tartalmaznak. Ugyanakkor a munkáltatók is könnyebben használhatják a munkáltatói elszámolás során az igazolásokat akkor, amikor egységes, azonos adatsorrendben szerepelnek a kiadott igazolás adatai. Az igazolásminták alkalmazása természetesen nem kötelező, de az adattartalom miatt célszerű ezeket tanulmányozni.

1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása

A munkáltató 2011. január 31-ig, minden magánszemélynek (munkavállalójának) jövedelemigazolást köteles kiadni. (Az igazolás átvételét minden esetben igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az összevont igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő – jövedelmeket is. Ez csak akkor lehetséges, ha a magánszemély átadta az előző munkáltatójától kapott Adatlap 2011. elszámolást.
Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.

Munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, az Szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére az M30-as igazoláson túl, a bevételnek nem számító, illetve a béren kívüli juttatást is igazolni kell, mert a munkavállalónak csak így lesz lehetősége arra, hogy a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően számoljon el a kötelezettségeivel az adóbevallásában.

Az igazolás átadása után kell a magánszemélynek nyilatkoznia arról, hogy kéri-e a munkáltató elszámolását. A magánszemélynek arról is nyilatkoznia kell, ha nem választja a munkáltatói elszámolás lehetőségét. Jó, ha az M30-as igazolást olyan időpontban kapja kézhez a magánszemély, hogy határidőben dönteni tudjon az előbbiekről. A 2011. évvel kapcsolatban 2012. január 31-ig kell a nyilatkozatát a magánszemélynek megtennie!

dr. Zsohár Istvánné cikke a további igazolási és adatszolgáltatási kötelezettségek részletezésével az Adó szaklap 2012/1-2. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2012/1-2. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.