Szja-bevallás: mit kell tudni az összesített adóigazolásról?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatóknak, kifizetőknek a magánszemélyek számára 2014-ben teljesített kifizetésekről, juttatásokról 2015. február 2-áig összesített igazolást kell kiállítani és a magánszemélyeknek átadni. Az igazolásra ajánlott 14M30-as nyomtatvány és kitöltési tájékoztató a NAV honlapjáról letölthető. Azok a magánszemélyek, akinek az adóját nem a munkáltató állapítja meg, ezen igazolások alapján készíthetik el adóhatósági közreműködés nélkül a 1453-as nyomtatványon a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásukat.


Az összesített igazolást az évek óta megszokott módon kell elkészíteni. A 14M30-as nyomtatványon feltüntetett sorszámok megegyeznek a 1453-as számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, ezért ezektől a sorszámoktól nem lehet eltérni abban az esetben sem, ha a munkáltató, kifizető saját tervezésű nyomtatványt használ a jövedelmek összesített igazolásához. Az igazolásnak a törvényi rendelkezéseknek megfelelően jogcímenként részletezve tartalmaznia kell azokat az adóköteles kifizetéseket, amelyeket a munkáltató, kifizető 2014. évben kifizetett a magánszemély részére, az ezekből levont személyi jövedelemadó és -adóelőleg összegét, illetve a személyi jövedelemadó-előleg levonásánál figyelembe vett adóalap-, és adókedvezményeket. Tartalmazza továbbá a külön adózó jövedelmeket is, valamint egyéb olyan adatokat is, melyek a magánszemély adóbevallása elkészítéséhez szükségesek.

Az összesített igazolás új eleme a 2014-ben bevezetett családi járulékkedvezményre vonatkozó tájékoztatás. A Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése ugyanis kötelezi a foglalkoztatókat (munkáltatókat, kifizetőket), hogy az éves összesített jövedelemigazoláshoz csatoltan igazolást adjanak a biztosítottak részére a járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről is, amely a járulékkedvezmény év végén történő elszámolásához szükséges.

A kitöltési tájékoztató szerint a 14M30-01 lap IV. blokkban

  • az „a” oszlopban a magánszemély járulékalapot képező jövedelmét – személyesen közreműködő tag esetén a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető járulékalapot -,
  • a „b” oszlopban az a) oszlopban feltüntetett járulékalapra vonatkozóan megállapított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét,
  • a„c” oszlopban az évközben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
  • a „d” oszlopban a munkavállalótól levont – tag esetében kizárólag a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, az „a” oszlopban feltüntetett összegből levont – egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét

kell feltüntetni az adott hónapra vonatkozó bontásban.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

A kitöltési tájékoztató hangsúlyozza, hogy a családi járulékkedvezményhez kiállított összesített igazolás nem tartalmazhat halmozott (más foglalkoztatónál érvényesített kedvezményre vonatkozó) adatokat, amire a magánszemély figyelmét is célszerű felhívni.

A társas vállalkozó (személyesen közreműködő tag, ügyvezető) esetén azonban a tájékoztató nem tartalmazza, hogy a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető járulékalapon mit kell érteni. Mire ügyeljen a cég a 14M30-01-es nyomtatványlap IV. blokkjának kitöltésekor?

A 2014. január 1-jétől bevezetett családi járulékkedvezmény a társas vállalkozókat is megilleti, azonban, a legfontosabb tudnivaló, hogy a Tbj. 24/A.§-ának (6) bekezdése értelmében a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a családi járulékkedvezmény a társas vállalkozót csak a ténylegesen felvett személyes közreműködői díjat/munkadíjat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék erejéig illeti meg, vagyis, ha ténylegesen nem vesz fel az összevont adóalapba tartozó jövedelmet – és ezért ilyen címen személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs –, akkor az ún. kötelező minimum-járulékokból nem vehet igénybe családi járulékkedvezményt. Természetesen amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor a bérét terhelő személyi jövedelemadó és járulékok szolgálnak a kedvezmény igénybevételére. A munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet kedvezményt érvényesíteni.

Például, amennyiben egy középfokú végzettséget nem igénylő személyes közreműködést folytató „főállású” társas vállalkozó 2014-ben 3 gyermeke után jogosult családi kedvezményre, amelyet az év során egyedül érvényesített, a következőket figyelembe véve kell az igazolást elkészíteni:

A Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja és 27. §-a (2) bekezdése értelmében a társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér 150 százaléka, a nyugdíjjárulékot pedig legalább a minimálbér alapján kell megfizetnie. Ez 2014-ben – a havi 101 500 forint összegű minimálbér alapján – legalább havi 152 250 forint egészségbiztosítási- és 101 500 forint nyugdíj-járulékalapot jelent.

EKAER lépésről lépésre – Összefoglaló e-könyv

Érintett vagyok-e az EKAER bejelentésben?
Hogyan regisztrálhatok?
Milyen módon tudom megtenni a bejelentést?
Megteheti a bejelentést helyettem a fuvarozó?
Mi az a kockázati biztosíték?
Milyen mértékűek a büntetések?

További információ és megrendelés >>

Amennyiben 2014. valamely hónapjában a társas vállalkozó személyes közreműködői díja csak 100 ezer forint volt:

  • Az adott hónapban érvényesíthető családi kedvezmény 618 750 forint (206 250×3), így fennáll az a törvényi feltétel, hogy a családi kedvezmény és a személyes közreműködői díj utáni adóelőleg alap különbözete pozitív (618 750–100 000) azaz 518 750 forint. Ennek 16 százaléka: 518 750×0,16=83 000 forint, vagyis ennyi lehetett volna a családi járulékkedvezmény, de nem lehetett több a társas vállalkozó által ténylegesen felvett személyes közreműködői díj után fizetendő havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegénél.
  • A ténylegesen felvett 100 000 forint után fizetendő 7 százalék egészségbiztosítási járulék (4 százalék természetbeni, 3 százalék pénzbeli) 7000 forint, a 10 százalékos nyugdíjjárulék pedig 10 000 forint. Így családi járulékkedvezményként maximálisan 17 000 forint érvényesíthető, vagyis járulékkedvezményként 66 000 forint (83 000–17 000), azaz 412 500 forint (66 000:0,16) családi kedvezmény nem vehető figyelembe.
  • Ugyanakkor a társas vállalkozót a 152 250 forint kötelező egészségbiztosítási járulékalap után 10 658 forint (152 250×0,07) terheli, vagyis ebből a 7000 forint érvényesíthető családi járulékkedvezmény levonásával 3658 forintot, a 101 500 forint nyugdíj-járulékalap tán kötelezően fizetendő 10 150 forintból a 10 000 forint érvényesíthető családi járulékkedvezmény levonásával 150 forintot – a munkaerő-piaci járulékkal (152 250×0,015=2284 forint) együtt – meg kell fizetni.

A példa szerinti esetben tehát – amennyiben az adott hónapban helyesen történt a családi járulékkedvezmény figyelembe vétele – a 14M30-01-es nyomtatványlap IV. blokkjában a

  • „a” oszlopában 100 000 forintot,
  • „b” oszlopában 17 000 forintot,
  • „c” oszlopában 17 000 forintot
  • „d” oszlopában nullát

kell feltüntetni.

Fontos hangsúlyozni, hogy olyan esetben, amikor a „b” oszlop összege a „c” oszlop összegénél több, csak ezt a meghaladó részt kell a „d” oszlopba írni, fordított esetben viszont itt negatív szám nem szerepelhet, ilyenkor nullát kell feltüntetni. Ugyancsak nem szerepelhet a „d” oszlopban a társas vállalkozó által mindenképpen megfizetendő járulékrész (a példa szerint esetben 3658+150=3808 forint).


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.