Pénzt oszt az újbaloldal Görögországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Radikális minimálbér- és nyugdíjemeléssel kezdené a válságkezelést a Sziriza. A görög választásokon győztes párt később igazságos és progresszív adórendszert és az oligarchák megadóztatását ígéri – feltéve, ha meg tud egyezni az ország hitelezőivel.


A papírformának megfelelően a szélsőbaloldalinak mondott Sziriza nyerte a görög választásokat. A maoistától a zöldekig különböző ideológiai áramlatokat integráló párt a szavazatok 36,3 százalékával a képviselői helyek csaknem felét szerezte meg, így koalícióra kényszerül. Alekszisz Ciprasz és pártja így vagy úgy, de felforgatja Európa gazdaságát.

Szép számok takarják a katasztrófát

Eredményes volt a makroszámok terén a Görögországot hitelező trojka (az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) által megkövetelt, megszorításra alapozó gazdaságpolitika: a költségvetés elsődleges egyenlege (amelybe nem számítják bele az adósságtörlesztést) évek óta pozitív, idén a tervek szerint 3-5 százalék között lesz, míg az ország külkereskedelmi egyenlege 1 százalékos pozitívumot mutat, szemben a válság kezdetekor (2008-9-ben) mért 14 százalékos hiánnyal.

Csakhogy közben a válság elmúlt hat évében eltűnt a görög GDP negyede, a háztartások bevételének harmada, a munkanélküliség pedig csaknem 30 – a fiatalok körében pedig időnként több mint 50 – százalékos. A görögök harmada a szegénységi küszöb alatt él nyugdíj- és egészségbiztosítás nélkül, míg 18 százalékuk éhezik. Legalább 150 ezren hagyták el hazájukat a megélhetés reményében.

A hat éve tartó, egymást követő megszorítási hullámok (adóemelések, elbocsátások, fizetéscsökkentések az állami szférában) oly mértékben vetették vissza a gazdaságot, hogy a GDP-arányos államadósság 176 százalékos.

Pénzt pumpálna a Sziriza

A választásokon győztes Sziriza programjában azt ígéri, hogy kivezeti az országot a hitelek és megszorítások egyre mélyülő spiráljából (állításuk szerit az ország által kapott hatalmas összegű hitelek 86 százaléka adósságtörlesztésre ment), elhárítják a szociális katasztrófát, beindítják a fogyasztást – így a gazdasági növekedést -, és igazságos adórendszert vezetnek be.

A Thesszaloniki Programnak nevezett pártprogram ígérete szerint többek között

  • 751 euróra emelik a minimálbért (ez nagyjából 240 ezer forint),
  • a 700 eurónál kevesebb nyugdíjjal rendelkezők 13. havi nyugdíjat kapnak (1 263 000 nyugdíjast érint az intézkedés),
  • a szegénységi küszöb alatt élő 300 ezer család ingyen áramot kap (náluk már kikapcsolták a szolgáltatást),
  • 300 ezer jövedelem nélküli család étkezési támogatást kap,
  • a biztosításukat elvesztők ingyenes orvosi és fogorvosi ellátásban részesülnek,
  • és a tartósan munkanélküliek ingyen utazhatnak.

Az intézkedések költségét csökkentené az a mintegy 2 milliárd eurónyi megtakarítás, ami a különböző adó- és járulékkedvezmények eltörléséből származna, ezen túl pedig a Sziriza jelentős bevételeket vár a görög gazdaság egy-két oligarchájának megadóztatásából.

A radikális baloldali párt ezek után érdemben átalakítaná a gazdaság szerkezetét: újraértelmezné az állam szerepét, államosítaná a bankrendszer egy részét, keményen fellépne a nagy cégek adócsalásaival szemben és progresszivitáson alapuló adórendszert vezetne be.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

Páratlanul nagy a bizonytalanság

Közép- és hosszú távú programját a Sziriza kevéssé részletezte, és nem feltétlenül politikai érdekből; Görögország szinte minden következő perce a hitelezőivel való megegyezésen múlik. Márciusig az országnak 4,3 milliárd eurónyi adósságot kell törlesztenie, amire – mondanunk sem kell – önerőből nem képes.

Alekszisz Ciprasz választóinak azt ígérte: eléri, hogy Görögország összesen 240 milliárd eurós adósságának felét engedjék el, és az országot benntartja az eurózónában. Eddig a hitelezők és az EU gazdaságpolitikájának irányítói hallani sem akartak ekkora adósságleírásról, és a törlesztések kigazdálkodását tekintették az egyetlen járható útnak.

A kormány megalakulása után elinduló tárgyalásokon így látszólag két, összeférhetetlen álláspont találkozik; a megállapodásnak és a kudarcnak is számos, megbecsülhetetlen következménye lehet. Hogy csak néhányat említsünk: összeomolhat-e az eurózóna egyik gazdasága? Ki lehet-e lépni a valutaunióból? Lehet-e precedensértékű a görög adósság-elengedés? Működhet-e az uralkodó, neoliberális gazdaságfilozófiával tökéletesen ellentétes gazdaságpolitika?

Görögország az EU kevéssé jelentős tagállama: lakossága és GDP-je is egyaránt mindössze az eurózóna 2 százaléka. Ezzel együtt az ottani események meghatározóak lesznek az egész kontinensen.

(Forrás: BBC, The Guardian, Financial Times, Jacobin)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.