Szocho-kedvezmény a szabad vállalkozási zónákban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén július 1-jétől megváltoztak a szabad vállalkozási zónában működő kifizetők számára a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének feltételei.


Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény 2013. július 1-jétől változtatta meg a szabad vállalkozási zónában működő kifizetők számára a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének feltételeit.

A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (kedvezményezett időszak).

A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy

  • a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább az előzőek szerinti kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
  • a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik.

Új munkavállaló az,

  • akivel a kifizető az a) pont szerinti létszámát növeli,
  • akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és
  • aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételének tehát a létszám megtartása mellett feltétele, hogy a kedvezményezett új munkavállaló ne kapcsolt vállalkozástól kerüljön átvételre és legalább hat hónapja bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a szabad vállalkozási zónában. A támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az olyan munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Az adókedvezmény érvényesítésének azonban már nem feltétele, hogy a vállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre legyen jogosult, vagyis hogy nagy értékű beruházást hajtson végre a szabad vállalkozási zónában.

Ha a kifizető a 2013. július 1-jét megelőző adó-megállapítási időszakban a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét érvényesítette, az adókedvezményt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/E. § 2013. június 30-án hatályos rendelkezései alapján – választás szerint – továbbra is alkalmazhatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.