Szőlő és bor – a reformkortól a XIX. század végéig


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A reformkorban megindult polgári fejlődés csak nagyon lassan éreztette hatását a szőlővel és borral kapcsolatos állami szabályozásban. Még a kiegyezés idején is alapvetően adóbevételi forrásként tekintettek az ezzel kapcsolatos tevékenységekre, termékekre. A változást természeti katasztrófák és visszaélések kényszerítették ki.

Mënjünk innen el, mert itt mëgvernek, / Në menjünk addig el, míg hegedülnek /
Hozz bort a magyarnak, pálinkát a tótnak, / Sört a nímëtnek!

(Nagyszalontai bordal – Kodály Zoltán gyűjtötte Nagyszalontán, 1917-ben)

A szőlővel, borral kapcsolatos középkori adózásról, illetve a szőlő- és borszentekről két korábbi írásban is értekeztem. Az adózás alapvetően a Biblián alapult, tizedet kellett fizetni az egyház és a földesúr felé, illetve a bor kereskedelmi célú szállítása után a vámhelyeken.

A szőlőtermelésre és a borkészítésre nem voltak állami előírások, legfeljebb a földesúr elvárásait kellett teljesíteni, de ez nem igazán jelentett gondot, mert a magyar ember a bort szerette.

A korcsmáltatásra – borkimérésre – már voltak előírások, ezekről is szóltunk az elsőként említett írásban.

szőőlészet borászat

Szüret a Monarchiában (korabeli metszet)

A forradalom és szabadságharc idején

A reformkori országgyűléseken (1827-1847) a szőlő és a bor termelése, előállítása nem volt önálló téma, mindössze egy 1827-es törvénycikk foglalkozott a témával (1827. évi XXXI. törvénycikk a szőlőmivelés és a borkereskedés helyreállitásáról a tokaj-hegyaljai országrészekben). Ez a bizonyos „helyreállítás” a hegyaljai borvidéken – az országos gyakorlattól eltérően – alkalmazott kereskedelmi űrmértékekre vonatkozott, utalva korábbi törvényekre (pl. az 1807. évi XXII. törvénycikkre, amely a mértékek és pénzláb egyenlősitéséről szólt).

Az 1848. évi 12 pont több pontja is szólt az adózásról, ezek az úgynevezett áprilisi törvényekben lettek kodifikálva. Kimondták a közös teherviselés elvét, megszüntették az úrbéri terheket, illetve a papi tizedet. A törvényeket V. Ferdinánd aláírta, így azok a magyar jogrend részévé váltak. A részletszabályok megalkotása az Országgyűlés hatáskörébe került, de a szabadságharc eseményei miatt ez elhúzódott. Ez azt jelentette, hogy az adózás – elvileg – a korábbi szabályok szerint történt, bár a hadiesemények miatt ennek végrehajtása igen kétséges volt.

„A szőlőhegyek, ahol a parasztok által bírt szőlők túlnyomó része feküdt, nem tartoztak az úrbéres telekhez, így rájuk nem vonatkoztak az áprilisi törvények rendelkezései. A szőlőbirtokos jobbágyok viszont természetesen a szőlőket is felszabadultnak tekintették a dézsmaadás alól.” (Fónagy Zoltán)

Az Országgyűlés 1848. szeptember 15-én határozatilag kinyilatkoztatta, hogy “a szőlő után járó úri dézsma, vám és másnemű adózások a törvény által meghatározandó méltányos kárpótlás mellett teljesen megszüntetni rendeltetett.” (Fónagy Zoltán)

Végül 1849-ben született meg az adókról szóló 1849. évi VII. törvénycikk, de már a Habsburg-ház trónfosztása után, a szabadságharc bukása miatt pedig a törvény végrehajtása is ellehetetlenült. Elvileg a földterületek, a pálinka előállítása, valamint az italmérés után kellett volna adózni.

A szabadságharc bukása után az osztrák szabályok szerinti adózás vonatkozott a magyar területekre is (még az áprilisi törvényeket sem fogadták el), de ezek végrehajtása még nehezebb volt, a nemzeti ellenállás egyfajta megnyilvánulásává vált az adók meg nem fizetése (erről többször is írtunk korábban).

szőőlészet borászat

Magyarország filoxérával fertőzött területei 1890 körül

A kiegyezés után

A felhalmozódott boradót a kiegyezés után megpróbálta a kormányzat beszedni. Ehhez részletfizetést, hitelt, az adó egy részének az elengedését is kilátásba helyezte. A részletes szabályok a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868. évi XXIX. törvénycikkben jelentek meg.

A bortermelőket nemigen hatotta meg, hogy az osztrákok helyett most már a nemzetiszínű kormányzat szerette volna megcsapolni a bugyellárist. Erre utal az is, hogy a következő fél évszázadban még jó néhány alkalommal próbálták törvényi előírásokkal a hátralékokat rendezni, így 187-ben, 1875-ben, 1883-ban, sőt még 1918-ban is született erre jogszabályi rendelkezés. A részletszabályok meglehetősen terjedelmesek, így azok idézésétől eltekintünk.

A korábban szokásos adómértékekhez sem nyúltak hozzá, a korábbi szabályok meghosszabbításáról rendelkeztek csak.

Az első kiegyezés utáni adószabály 1868-ban született meg, a mértékekhez ez a törvény sem nyúlt hozzá:

1868. évi XXXV. törvénycikk a bor- és húsfogyasztási adóról

2. § szőlős gazdáknál a negyven akóig terjedő évi bortermésből átlagosan két akó, s a negyven akót haladó termésből öt százalék nem esik fogyasztási adó alá. Ezen adómentes bormennyiség azonban tizenöt alsó-ausztriai akónál több nem lehet, és ha el nem fogy az év leforgása alatt, a maradék a következő évre adómentes borkészlet gyanánt át nem vihető.

Egy alsó-ausztriai akó 56,589 liternek felelt meg, így az adómentesség 1-8,5 hektoliter között mozoghatott az adómentes bor mennyisége a termelőnél.

Az adómértékekben a bor- és húsfogyasztási adóról szóló 1875. évi XXVIII. törvénycikk hozott változást, amennyiben a korábbi bécsi akó helyett hektoliterben határozták meg a fizetendő adó összegét:

A bor- és húsfogyasztási adó-árszabás
 I.  II.  III.
 Tétel szám  A tárgyak megnevezése  Mérték  osztály
 frt kr.  frt kr.  frt kr.
 1  bor, általában  1 hltől  2 . 23  1 . 79  – . 90
 2  bor, zárt városokban  1 hltől  2 . 97  – . –  – . –
 3  bormust és szőlőczefre általában  1 hltől  1 . 68  1 . 34  – . 67
 4  bormust és szőlőczefre zárt városokban  1 hltől  2 . 23  – . –  – . –

A változásra azért volt szükség, mert 1876. január 1-jétől Magyarországon is bevezették a méter-liter-kilogramm (stb) alapú új mértékrendszert (1874. évi VIII. törvénycikk a métermérték behozataláról).

A kiegyezés – összességében – mégis jelentős fejlődést eredményezett a szőlő és bortermelésben is (miként a gazdaság egészében is). Ebben nem kis szerepe volt a feudális terhek csökkenésének. Megjelentek a fejlett borászati technológiák, Magyarország kiváló eredményeket ért el a nemzetközi borversenyeken, fellendült a borexport. A magyar bor világpiaci helyzetét jól jellemzi, hogy Angliába, sőt a tengerentúlra is szállították, a tokaji aszút gyógyszerként értékesítették. Ekkoriban Magyarország volt a világ harmadik bortermelője.

szőőlészet borászat

Szén-diszulfid (szénkéneg) injektor. A szénkéneggel való gyérítést először Thénard francia szőlőbirtokos alkalmazta ültetvényeiben az 1860-as évek végén (Hans Pühringer festménye, 1904)

És megjelent a filoxéra …

A szőlő- és bortermelést érintő igen jelentős változás 1875-től következett be: megjelent a filoxéra, más néven szőlőgyökértetű.

A faj első magyarországi előfordulását 1875-ben egy távirdai főtiszt, Gerger Ede észlelte, aki egy Pancsováról csomagban küldött gyökeres szőlővesszőn figyelt fel a kártevőre, s ezt követően értesítette a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumot.

A hatóságok – az akkori viszonyokhoz képest – igen gyorsan léptek, már 1876-ban törvény rendelkezett a fertőzött terület irtásáról, az új telepítések tilalmáról, illetve az állami kártérítésről:

1876. évi XXIX. törvénycikk a phylloxera rovar terjedésének meggátlásáról (részlet)

1. § Pancsova város határában a phylloxera által meglepett területen és az azt szegélyző ép részeken, szakértőileg meghatározandó kiterjedésben a szőlő-tőkék gyökerestől kiirtandók.

2. § A kiirtott területen a szőlőmüvelés 8 év tartamára eltiltatik és ez idő alatt a terület folytonos közigazgatási felügyelet alatt tartatik.

3. § Az irtás alá került szőlők tulajdonosai kárpótlásban részesülnek, melynek összege következő módon állapittatik meg:

a szőlő a vidéken szokásos adás-vevési árak alapján közigazgatási uton megbecsültetik; az ekként megállapitott becsárakból levonatik: azon értékcsökkenés, mely a phylloxera által meglepetés vagy a vészes szőlők közelsége folytán keletkezett; levonatik továbbá a forgatott föld teljes értéke, mely a 2. §-ban foglalt megszoritással a tulajdonos birtokában marad.

4. § Az ország más részének a phylloxera által való meglepetése esetére felhatalmaztatik a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister, hogy a vész továbbterjedésének megakadályozása iránt, ugy a kellő közigazgatási rendszabályok, mint a költségek tekintetében, a szükséghez képest intézkedhessék.

Sajnos a korai intézkedések ellenére sem sikerült a fertőzés elterjedését megállítani, a következő két évtizedben 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el. A szénkénegezés ugyan megoldást jelenthetett, de valószínűleg nem volt eléggé általános a használata. A pusztítás a kötöttebb talajokon sokkal súlyosabb volt, a homoktalajban nem élt meg a szőlőgyökértetű. Ez kedvezően hatott a homoki szőlőfajták elterjedésére, illetve az ebből készült borok fogyasztására, kereskedésére.

szőőlészet borászat

Filoxéra vagy szőlőgyökértetű, és kártétele a szőlőben

Csak 1883-ban jelent meg az első, érdemi intézkedéseket is tartalmazó törvény, amely a károk miatt adómentességet biztosított a termelőknek:

1883. évi XVII. törvénycikk a phylloxera vastatrix terjedése ellen teendő óvintézkedésekről (részlet)

7. § Azon szőlőkben, a hol a phylloxera létezése szakértőleg megállapittatott, valamint azok közvetlen környezetén a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a szőlőtőkéket a tulajdonosoknak kárpótlásra való igénye nélkül kiirtathatja.

A kiirtott területeken a szőlőujitás és mivelés a nevezett minister engedélye nélkül tilos.

8. § Azok a szőlőterületek, a melyeken a phylloxera dulása következtében a mivelés megszünt, mindaddig, mig pusztán maradnak, a földadó fizetése alól mentesek.

Ezen adómentesség azonban 6 évnél tovább nem terjedhet.

Az adómentesség mivelés abbanhagyására következő évvel veszi kezdetét és végződik akkor, a mikor a terület tényleg ismét valamely mivelési ág alá kerül, illetőleg a hat év letelte után.

Az uj mivelés alá vett területek a tényleg alkalmazott mivelési ág szerint veendők földadó alá.

9. § A szőlőnek phylloxeramentességét biztositó homokterületeken uj szőlők hat évi adómentességben részesülnek.

Az elárasztásra berendezett uj szőlők, a viznek egyszerü bevezetése mellett hat havi, vizemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmazása mellett tiz évi adómentességben részesülnek.

További mentességeket biztosított a filoxérának ellenálló amerikai szőlők telepítése, illetve ezekbe való oltás után a szőlőterületeknek adandó ujabb állami kedvezményekről szóló 1891. évi I. törvénycikk. Ennek 2.§-át idézzük be, mert ez tartalmazza az említett rendelkezést:

2. § Az 1883:XVII. tc. 9. §-a következőképen egészittetik ki:

Az amerikai szőlővesszőkkel beültetett s az 1-ső § alá nem tartozó területek, tekintet nélkül arra, hogy előbb minő mivelési ág alá tartoztak, a beültetésre következő évtől kezdve hat évi adómentességben részesülnek.

Kizárólag amerikai alanyba ojtott európai szőlőfajokkal eszközölt és összefüggő területet képező ültetvények, valamint az olyanok is, melyek amerikai szőlővesszőkkel ültettetnek be, s európai szőlőfajokkal utólag ojtatnak be, a beültetést követő évtől kezdve tiz évi adómentességben részesülnek.

A viznek csatornázás általi bevezetése vagy vizemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmazása mellett elárasztásra berendezett uj szőlők 10 évi adómentességben részesülnek.

szőőlészet borászat

Szénkénegező készülék

A filoxérának az ország egész gazdaságára katasztrofális hatása volt, ez is indokolta azt, hogy 1940-ig félszáz további törvény foglalkozott a kártétellel, kártalanítással, illetve az új telepítések létesítésével. Ezek közül is kiemelkedik a phylloxera által elpusztitott szőlők felujitásának előmozditása tárgyában rendelkező 1896. évi V. törvénycikk, amely egységes szabályozást adott az előzőekre. Különösen fontos a törvénycikk első két paragrafusa, amely az intézkedéseket tartalmazza, illetve mindezekhez pénzügyi forrásokat is rendel:

1. § A földmivelésügyi minister utasittatik, hogy

a) a) phylloxera által elpusztitott szőlők felujitására szükséges szőlővesszőknek és szőlőoltványoknak a közgazdaságilag fontosabb hegyvidékeken nagy mennyiségben való termelését és jutányos áron való kiszolgáltatását biztositó intézkedéseket tegyen;

b) az uj irányu szőlőmivelés ismereteinek népszerü terjesztése végett, az ujonnan felállitandó telepeken, a munkások dijazása mellett, rendszeres tanfolyamokat szervezzen;

c) a székes-főváros határában vagy közelében, a szőlőmivelés czéljaira szolgáló központi kisérleti állomás szervezése mellett, a szükséghez képest a fontosabb hegyvidékeken is létesitsen és rendezzen be kisérleti telepet;

d) a felujitott szőlők vidékein mozditsa elő a pinczeegyletek felállitását, esetleg segélyezze is azokat.

2. § Az 1. §-ban megjelölt czélokra szükséges befektetési költség 1.200,000 forintban állapittatik meg.

A szőlő- és bortermelés filoxéravész utáni megújításában olyan jelentős szőlőnemesítők értek el nemzetközi szintű eredményeket, mint például Mathiász János, aki mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, ezekből több tucatot ma is termesztenek.

szőőlészet borászat

Mathiász János mellszobra a Kossuth téren

Fontos kiemelni a tudományos munka mellett az ismeretterjesztés szerepét is (lásd az előző törvényi rendelkezéseket), előadásokon, könyvekben, folyóiratokban népszerűsítették a modern termelési és bortechnológiai ismereteket. A szőlőművelés területe 1913-ra elérte a filoxéravész előtti szintet.

A filoxéra károkozója ma is velünk van. Kisebb károk keletkeztek a rendszerváltást (1990) követően műveletlenül hagyott szőlőterületeken, de a nagyüzemi módszereknek és az ellenálló fajtáknak köszönhetően a károk kordában voltak tarthatóak.

Irodalom:

Corpus Juris Hungarici (KJK-KERSZÖV Kft., 2000, Budapest)

Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.