Társadalombiztosítást is érintő változások a személyi jövedelemadóban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén jelentősen megváltoztak az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok. Egyszerűsödött az adójóváírás számítása és nőtt az adómentesen adható étkezési hozzájárulás összege. A Tb Kalauz 2008/5. számában megjelent cikk részletesen áttekinti a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek azokat az új, illetve módosított rendelkezéseit, amelyek a társadalombiztosítást is érintik.

Adótábla, adójóváírás

2008-ban nem változott az adótábla sem a jövedelemsávok, sem az adókulcsok tekintetében. Az alsó jövedelemsávban (1 700 000 forintig) 18 százalékos, az afölötti jövedelemrész után 36 százalékos mértékű adót kell fizetni. A bérjövedelem után érvényesíthető adójóváírás számítása ugyanakkor egyszerűsödött. Az új szabályozás szerint a bérjövedelem 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint adójóváírás érvényesíthető akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 250 000 forintot. Ha több ennél, akkor a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 9 százalékával kell csökkenteni a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírás összegét, és az így kapott összeg érvényesíthető az adóbevallásban. A 2 762 000 forintot elérő, illetve meghaladó éves összes jövedelem esetén adójóváírás elszámolására már nincs lehetőség.

Bérlet, cégtelefon magáncélú használata

Az úthasználatra jogosító bérlet, jegy és a cégtelefon magáncélú használata esetén 2008-tól csak akkor alkalmazható a törvényben meghatározott mérték az adóalap meghatározására, ha a kifizető a tevékenységének ellátása érdekében biztosította azokat. Ha a magánszemély munkavégzéséhez ezek nem szükségesek, akkor a kifizetőt terhelő kiadás teljes összege adóalapnak számít. Ha a kifizető a tevékenységének az ellátása érdekében biztosítja a bérletet vagy jegyet, akkor a magáncélú használat értéke a kifizetőt terhelő kiadásból a díjköteles útszakaszon megtett út és a magáncélú utak arányában határozható meg. Útnyilvántartás hiányában a bérlet árának 50 százaléka számít a magáncélú használat értékének. A magáncélú telefonhasználat értéke megállapítható tételes elkülönítéssel, vagy ehelyett választható, hogy a kifizető az őt terhelő kiadás 20 százalékát tekinti a magáncélú használat értékének. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban az átalánydíjas előfizetésű telefonok után is keletkezhet adókötelezettség. Ha a magánszemély bármely esetben megtéríti a magáncélú használat értékét, akkor természetesen nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Az ingatlan átruházásával kapcsolatos új szabályok

Jelentősen megváltoztak 2008-ban az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a 2007. december 31-ét követően értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog esetében már nem érvényesíthető lakásszerzési kedvezmény a korábbiak szerint. Ettől az évtől az a magánszemély érvényesíthet a bevallásában kedvezményt, aki az ingatlan átruházásából származó jövedelmét (vagy annak egy részét) a bevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használja fel. A felhasználás egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével is történhet. Azt is megilleti a kedvezmény, aki az értékesítésből származó jövedelmét a bevallás benyújtását követő első vagy második adóévben használja fel erre a célra. Ekkor a felhasználás adóévében adókiegyenlítésre jogosult.

Az adó megfizetése alól méltányossági okokból is mentesülhet a magánszemély. Ugyanis az állami adóhatóság kérelemre a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményekre, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti vagy elengedheti az adót. Különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója vagy a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra fordítja.

A lakóház, lakás és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó haszonélvezeti jog átruházása esetén a szerzést követő ötödik évben és azt követően már nem adóköteles az átruházásból származó jövedelem. Minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a szerzés és az átruházás között 15 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy mentesüljön az adókötelezettség alól az átruházásból származó jövedelem. Az 1981. december 31-ét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles.

A Tb-kalauzban megjelent írásban Szűcs Józsefné foglalkozik még egyebek mellett a munkaerő-kölcsönzéssel, az adóelőleg levonásával kapcsolatos változásokkal és az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékekkel is. A cikk második részében pedig Dr. Kovács Ferenc az adózás rendjéről szóló törvény idei változásait veszi sorra.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Ismételt adóellenőrzés

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.