Társasági adó: telephely meghatározása


Egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rendelkezései alapján telephelyet keletkezik belföldön. Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan államban bír illetőséggel, mellyel Magyarország nem kötött egyezményt, úgy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 33. pont telephely fogalma a meghatározó.

Releváns jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adót illetően a külföldi vállalkozó fogalma azon külföldi személyeket, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűeket foglalja magában, amelyek magyarországi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet. Függetlenül attól, hogy egy adott külföldi illetőségű személy belföldön letelepedett-e, vagy a belföldi letelepedésre milyen formát választott, a társaságiadó-kötelezettség megállapítása során azt kell vizsgálni, hogy keletkezik-e belföldön telephelye, hiszen a belföldi telephellyel rendelkező adózók vonhatók be a magyar társasági adó törvény hatálya alá.

A Tao tv. 1. § (4) bekezdése alapján a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés a tao-törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Ezen alapelvből adódóan, egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rende…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

Releváns jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adót illetően a külföldi vállalkozó fogalma azon külföldi személyeket, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűeket foglalja magában, amelyek magyarországi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet. Függetlenül attól, hogy egy adott külföldi illetőségű személy belföldön letelepedett-e, vagy a belföldi letelepedésre milyen formát választott, a társaságiadó-kötelezettség megállapítása során azt kell vizsgálni, hogy keletkezik-e belföldön telephelye, hiszen a belföldi telephellyel rendelkező adózók vonhatók be a magyar társasági adó törvény hatálya alá.

A Tao tv. 1. § (4) bekezdése alapján a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés a tao-törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Ezen alapelvből adódóan, egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rende…

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

Releváns jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adót illetően a külföldi vállalkozó fogalma azon külföldi személyeket, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűeket foglalja magában, amelyek magyarországi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet. Függetlenül attól, hogy egy adott külföldi illetőségű személy belföldön letelepedett-e, vagy a belföldi letelepedésre milyen formát választott, a társaságiadó-kötelezettség megállapítása során azt kell vizsgálni, hogy keletkezik-e belföldön telephelye, hiszen a belföldi telephellyel rendelkező adózók vonhatók be a magyar társasági adó törvény hatálya alá.

A Tao tv. 1. § (4) bekezdése alapján a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés a tao-törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Ezen alapelvből adódóan, egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rende…

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

Releváns jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adót illetően a külföldi vállalkozó fogalma azon külföldi személyeket, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűeket foglalja magában, amelyek magyarországi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet. Függetlenül attól, hogy egy adott külföldi illetőségű személy belföldön letelepedett-e, vagy a belföldi letelepedésre milyen formát választott, a társaságiadó-kötelezettség megállapítása során azt kell vizsgálni, hogy keletkezik-e belföldön telephelye, hiszen a belföldi telephellyel rendelkező adózók vonhatók be a magyar társasági adó törvény hatálya alá.

A Tao tv. 1. § (4) bekezdése alapján a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés a tao-törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Ezen alapelvből adódóan, egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rende…