Társaságiadó-reform jöhet a koronavírus-járvány után – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járvány következtében a kormányoknak nagyobb adójövedelemre lesz szükségük, aminek szükségszerű mellékhatása, hogy az adóhatóságok növelni fogják a vizsgálatokat. A nagyobb társasági adóbevétel segíthet a fiskális deficit mérséklésében. Míg az adóhatóságok rövidtávon csak a létező törvények alapján járhatnak el, máris sok kormány érvel egy olyan átfogó adóreform mellett, amely az üzleti világból nagyobb adójövedelem megszerzését célozza meg.

Az OECD és az ún. Inkluzív Keret „(Inclusive Framework”) kiadványa bemutatja, hogy 137 országban gyorsan terjed két új modell a nemzetközi vállalatok társasági adójának fizetésére vonatkozóan. Az első modell – az Első Pillér – a digitális és a fogyasztóval közvetlenül érintkező üzletágakra (pl. webshopok, közösségi szolgáltatók, stb.) terjed ki. Az adózási jogok a termelő/előállító (vagy fejlesztő) országokból részben a felhasználó/fogyasztó országokra tolódnának át. Mindez egy még megállapodásra váró formulán alapul. A második modell – ez a Második Pillér – valamennyi ágazatot érint egy olyan reform révén, amely előírja azt, hogy minden jövedelem legalább egy minimálisan hatályos ráta alapján adózzon.

A digitális gazdaság adóztatása – Első Pillér

A digitális átalakulás ösztönzi az innovációt, javítja a hatékonyságot és fejleszti a szolgáltatások minőségét, miközben elősegíti a fenntarthatóbb gazdasági növekedést és megerősíti a társadalmi és egyéni jólétet globális szinten. Ugyanakkor, a gyors változás számos területen kihívást jelent, ideértve az adózást is. Ezért a meglévő adórendszer reformja – a gazdaság digitalizációjából eredő adózási kihívások kezelése érdekében – évek óta a nemzetközi közösség prioritása, és elköteleződtek amellett, hogy egy konszenzuson alapuló adózási megoldással álljanak elő 2020 végéig.

A szóban forgó adóügyi kihívásokat először az OECD/G20 Adóalap-erózió és Nyereségáthelyezés (Base Erosion and Profit Shifting „BEPS”) projekt egyik fő területeként határozták meg, amely a BEPS 1. akciótervének létrehozását eredményezte 2015-ben. A BEPS 1. akciótervében megállapították, hogy a gazdaság digitalizálódott és ennek következtében körülményes (ha nem lehetetlen), elhatárolni a digitális gazdaságot a gazdaság többi részétől. 2018 márciusában az Inkluzív Keret a Digitális Gazdasági Munkacsoporton (Task Force on the Digital Economy „TFDE”) keresztül kiadta a „Digitalizációból fakadó adókihívások – 2018. évi időközi jelentését”, amely elismerte egy globális megoldás szükségességét.

Azóta az Inkluzív Keret 137 tagja (ideértve Magyarországot is) kétpilléres megközelítésen alapuló globális megoldáson dolgozott. Az Első Pillér új összefüggésekre („Nexus”) és nyereségelosztási szabályokra összpontosít annak érdekében, hogy az adóztatási jog ne kizárólag a fizikai jelenlétre (pl.: telephely vagy leányvállalat) épüljön. Ugyanis pont az jelenti a kihívást, hogy számos vállalat vagy egyáltalán nincs jelen adózási szempontból azokban az országokban, ahonnan jelentős bevételeket realizál távolról nyújtott szolgáltatásokon keresztül, vagy képes – szintén távolról- a digitalizáció nyújtotta előnyöket kihasználva (például vásárlói adatok elemzésével és célzott marketing tevékenységgel) a már meglévő értékesítéseit jelentősen növelni.

társasági adóA fentiekkel összhangban, az új szabályozás alá eső vállalatokat két nagy csoportra lehet bontani. Az első csoportba az automatikus digitális szolgáltatásokat nyújtó cégek tartoznak, mint például közösségi média platformok, digitális tartalomszolgáltatásokat nyújtók, online játékok stb. A második csoportba pedig olyan cégcsoportok kerültek, amelyek közvetve vagy közvetlenül a fogyasztónak/végfelhasználóknak értékesítik a termékeiket/szolgáltatásaikat. Itt nagyon széles a spektrum, de ide értendők például a ruházattal, kozmetikumokkal, luxuscikkekkel, ételekkel, üdítőkkel és autók értékesítésével foglalkozó multinacionális vállalatok.

Megállapítható tehát, hogy a globalizáció és a digitalizáció alapvető kihívások elé állította a jelenlegi nemzetközi adórendszert, ide értve például a telephely fogalmát vagy a szokásos piaci ár elvét, és szükségszerűvé tett egy globális szintű reformot. Az Inkluzív Keret tagjai egyetértettek abban, hogy az új szabályoknak nettó szintű adóztatáson kell alapulnia, ki kell küszöbölni a kettős adóztatást és a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. Hangsúlyozták a jogbiztonság fontosságát, valamint a vitarendezés megelőzését és annak hatékonnyá tételét. A tagok tudatában vannak annak, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani minden joghatóságnak (országnak) legyen az nagy vagy kicsi, fejlett vagy fejlődő.

A konkrétumokat illetően jelentős előrelépés történt a globális megállapodás felé, ugyanis 2020 januárjában megállapodtak egy „Egységes Megközelítés” felépítésének vázlatáról, amely az Első Pillér kapcsán végzett eddigi munka eredményének tárgyalási alapjául szolgál. Január óta, a COVID-19 megjelenése ellenére is, minden résztvevő az Első Pillért alkotó elemek technikai fejlesztésén dolgozott. Augusztusban kiadták az Első Pillér tervezetét („Blueprint”), amely részletesen ismerteti az egyes elemek főbb jellemzőit, és meghatározza azokat a területeket, ahol még döntésre van szükség. A tervek szerint a szabályozás megalkotásába bevont felek ez év októberében véglegesíteni fogják az Első Pillér vonatkozásában készült tervezetet.
BDO

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője, adópartner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.