Tartozás esetén nem jár vissza az elvárt adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem jár vissza az elvárt adó jogcímén az első két hónapban befizetett előleg azoknak a vállalkozóknak, akiknek más adónemben tartozásuk van. Szakemberek szerint újabb jogviták kerekedhetnek a döntésből, mivel alkotmányellenes jogszabályok alapján teljesített befizetést tart vissza a tárca – írja a Napi Gazdaság.

Múlt pénteken a pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlés elé az elvárt adó visszamenőleges eltörlésére vonatkozó törvényjavaslatot, amit gyorsított eljárás keretében már hétfőn megszavazhatnak a képviselők. Ezzel a kormány lemond az alkotmányellenes adó első kéthavi 9,2 milliárd forintos összegéről, amit azért fizettethetett volna be a cégekkel, mert az Alkotmánybíróság csak február végi hatállyal semmisítette meg az adószabályt. Igaz, a rostán kihullottak az előlegfizetésre vonatkozó rendelkezések is, ami jobb belátásra bírta végül a tárcát.

A benyújtott javaslat január elsejei hatállyal megszünteti az egyéni vállalkozókra, illetve a társaságokra vonatkozó szabályozást, és kitér a már bevallott, illetve befizetett összegek rendezésére is. Eszerint az adóhatóság a már benyújtott bevallásokat kijavítja, majd értesíti az adózót az esetleges visszatérítés összegéről, amit azonban nem minden esetben utal vissza.

Amennyiben ugyanis a társaságnak más adónem tekintetében tartozása van, az APEH a túlfizetés összegét hivatalból arra számolja el. Amennyiben az adózónak nincs tartozása, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről, ellenkező esetben az APEH a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. A rendezésnek ez a módja egyes vélemények szerint újabb jogvitát generálhat, hiszen végső soron nem jogszerűen beszedett összegeket használ fel más tartozások rendezésére a PM.

Az elmúlt két hónapban ötszáz vállalkozás adott le bevallást az elvárt adóról, ám ennél kevesebben fizettek. Hogy mennyien és pontosan mennyit, arról nem tudott tájékoztatást adni a pénzügyi tárca.

A második félévre eső bevételről és a veszteséges cégek megadóztatásáról nem mond le a kormány. Az elvárt adót pótló új adónemről szóló jogszabálytervezetet szerdai ülésén tárgyalja a kabinet, majd a szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően március 28-án dönthet róla. Így a törvénytervezetet még időben el tudja fogadni az országgyűlés ahhoz, hogy július elsejétől hatályba léphessen.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 12.

Részesedés bejelentésének lehetősége

Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.

2024. szeptember 11.

Lazít a kormány a lakás-takarékpénztári megtakarítások szabályozásán

Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.