Tavaly dőlt a pénz a büdzsébe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemben több adóbevételhez jutott a költségvetés 2019-ben, mint egy évvel korábban. Az áfabevételek több mint 15, az szja-bevételek pedig több mint 11 százalékkal nőttek. Társasági adóból érdemben kevesebb folyt be  büdzsébe a kötelező adóelőleg-kiegészítés megszűnése miatt.

A Pénzügyminisztérium szerdán közölt részletes jelentése szerint az 5 százalék körüli gazdasági növekedésnek köszönhetően általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból mintegy 466 milliárd forinttal, jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban.

Az általános forgalmi adóból 2019-ben 4532,4 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek, 15,4 százalékkal több az előző évinél.

A jövedéki adóból származó bevétel 2019-ben 1176,4 milliárd forint,  a 2018-asnál  5,8 százalékkal több lett. Az üzemanyagokra rakódó jövedéki adóbevétel 30,1 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) nőtt, 21,8 milliárd forint többletet hozott a büdzsének a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. A bevételek a növekedéshez 18,2 milliárd forinttal járultak hozzá, hogy 2019-től a jövedéki adó soron szerepel az energiaadó.

A társasági adóbevételek 303,3 milliárd forintot tettek ki, 77,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél, ami a minisztérium közleménye szerint  azzal magyarázható, hogy megszűnt a decemberi adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó kötelezettség.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel 243,4 milliárd forintot tett ki, 10,2 milliárd forinttal nőtt az előző évihez viszonyítva.

A személyi jövedelemadó bevételek 11,2 százalékkal nőttek és 2698,1 milliárd forintos összegük 272,8 milliárd forinttal nagyobb az előző évinél.

A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek 9,6 százalékos növekedéséből 320,9 milliárd forinttal – 23,2 százalékkal 1706,1 milliárd forintra nőtt az egészségbiztosítási alap bevétele és 1,8 százalékkal 57,8 milliárd forinttal 3321,2 milliárdra a nyugdíjalap bevétele.

Az egészségbiztosítási alap kiadásai 2540,8 milliárd forintot tettek ki 106,7 milliárddal nőttek és 4,0 százalékkal túllépték a tervezettet. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg 11,2 százalékkal 1340,7 milliárd forintra emelkedett, 5,3 százalékkal haladta meg az előirányzott összeget. A növekedést alapvetően a 78 ezer egészségügyi szakdolgozót és 4 ezer védőnőt érintő  – részben a tervezettnél korábban teljesített – béremeléssel magyarázza a jelentés.

A nyugellátásokra fordított kiadások 1,7 százalékkal haladták meg az éves törvényi előirányzat összegét, 3510,7 milliárd forintot értek el, ami az egy évvel korábbinál 4,7 százalékkal több. A kiadásoknak  a nyugdíjemelés mértékét  meghaladó növekedése a novemberi nyugdíjprémium kifizetéseken túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel változásának együttes következménye – írta a PM.

Az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer bevételei az elmúlt évben  21 440,1 milliárd forintot tettek ki,  ami  1517,6 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal több az előző évinél, míg a kiadások 22 659,1 milliárd forintos  összege 1285,0 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal emelkedett. A hiány 1219 milliárd forintot tett ki, ami 22,1 százalékkal haladja meg a 998,4 milliárd forintos éves előirányzatot, de 232,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán kiadott részletes jelentéséből.

A központi költségvetés a tervezett 985,7 milliárd forint helyett 1023,8 milliárd forint hiánnyal zárt, a társadalombiztosítási alapok 234, milliárd forint deficittel zártak a tervezett kiegyensúlyozott egyenleg helyett. Az elkülönített állami pénzalapok 39,6 milliárd forint többletet könyveltek el.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.