Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Érdemben több adóbevételhez jutott a költségvetés 2019-ben, mint egy évvel korábban. Az áfabevételek több mint 15, az szja-bevételek pedig több mint 11 százalékkal nőttek. Társasági adóból érdemben kevesebb folyt be büdzsébe a kötelező adóelőleg-kiegészítés megszűnése miatt.
A Pénzügyminisztérium szerdán közölt részletes jelentése szerint az 5 százalék körüli gazdasági növekedésnek köszönhetően általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból mintegy 466 milliárd forinttal, jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban.
Az általános forgalmi adóból 2019-ben 4532,4 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek, 15,4 százalékkal több az előző évinél.
A jövedéki adóból származó bevétel 2019-ben 1176,4 milliárd forint, a 2018-asnál 5,8 százalékkal több lett. Az üzemanyagokra rakódó jövedéki adóbevétel 30,1 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) nőtt, 21,8 milliárd forint többletet hozott a büdzsének a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. A bevételek a növekedéshez 18,2 milliárd forinttal járultak hozzá, hogy 2019-től a jövedéki adó soron szerepel az energiaadó.
A társasági adóbevételek 303,3 milliárd forintot tettek ki, 77,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél, ami a minisztérium közleménye szerint azzal magyarázható, hogy megszűnt a decemberi adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó kötelezettség.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel 243,4 milliárd forintot tett ki, 10,2 milliárd forinttal nőtt az előző évihez viszonyítva.
A személyi jövedelemadó bevételek 11,2 százalékkal nőttek és 2698,1 milliárd forintos összegük 272,8 milliárd forinttal nagyobb az előző évinél.
A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek 9,6 százalékos növekedéséből 320,9 milliárd forinttal – 23,2 százalékkal 1706,1 milliárd forintra nőtt az egészségbiztosítási alap bevétele és 1,8 százalékkal 57,8 milliárd forinttal 3321,2 milliárdra a nyugdíjalap bevétele.
Az egészségbiztosítási alap kiadásai 2540,8 milliárd forintot tettek ki 106,7 milliárddal nőttek és 4,0 százalékkal túllépték a tervezettet. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg 11,2 százalékkal 1340,7 milliárd forintra emelkedett, 5,3 százalékkal haladta meg az előirányzott összeget. A növekedést alapvetően a 78 ezer egészségügyi szakdolgozót és 4 ezer védőnőt érintő – részben a tervezettnél korábban teljesített – béremeléssel magyarázza a jelentés.
A nyugellátásokra fordított kiadások 1,7 százalékkal haladták meg az éves törvényi előirányzat összegét, 3510,7 milliárd forintot értek el, ami az egy évvel korábbinál 4,7 százalékkal több. A kiadásoknak a nyugdíjemelés mértékét meghaladó növekedése a novemberi nyugdíjprémium kifizetéseken túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel változásának együttes következménye – írta a PM.
Az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer bevételei az elmúlt évben 21 440,1 milliárd forintot tettek ki, ami 1517,6 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal több az előző évinél, míg a kiadások 22 659,1 milliárd forintos összege 1285,0 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal emelkedett. A hiány 1219 milliárd forintot tett ki, ami 22,1 százalékkal haladja meg a 998,4 milliárd forintos éves előirányzatot, de 232,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán kiadott részletes jelentéséből.
A központi költségvetés a tervezett 985,7 milliárd forint helyett 1023,8 milliárd forint hiánnyal zárt, a társadalombiztosítási alapok 234, milliárd forint deficittel zártak a tervezett kiegyensúlyozott egyenleg helyett. Az elkülönített állami pénzalapok 39,6 milliárd forint többletet könyveltek el.
(MTI)
