Távol tartják a nemzetközi láncokat az Erzsébet-utalványtól?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utalványos rendszer üzemeltetésével megbízott Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál titkolják, hogy melyik céggel milyen feltételekkel szerződtek. A nagy láncok szerint az alapítvány ki akarja őket szorítani az üzletből.

Üzleti titokra hivatkozva nem közölte lapunkkal a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), hogy melyik céggel milyen feltételek mellett kötött szerződést az Erzsébet-utalvány forgalmazásáról. Az MNÜA csak annyit közölt, hogy az utalványok forgalmazása után 3-6 százalék közötti elfogadói jutalékot kötöttek ki, ám azt nem részletezték, hogy melyik cégnek melyik ajánlatot adták illetve mi alapján döntöttek az elfogadói jutalék mértékéről.

(Az elfogadói jutalék azt jelenti, hogy a kereskedőktől az elszámolásnál utalványos forgalom mekkora részét vonják le.)

Mindenesetre tény: míg a hazai láncok, a CBA, a Coop és a Real már aláírták a szerződést az MNÜA-val, addig a nagy nemzetközi hátterű láncok valamilyen okból eddig kimaradtak az üzletből. Az MNÜA szerint „folynak az egyeztetések ezekkel a cégekkel is”.

A nagy láncoktól viszont úgy tudjuk, hogy ez igencsak kozmetikázott megfogalmazás. Míg a hazai láncokat az MNÜA kereste meg az ajánlatával, addig őket éppenséggel senki, sőt, volt olyan nagy nemzetközi kereskedelmi lánc, amelynek még csak nem is válaszolt a levelére az alapítvány.

Amelyik nemzetközi lánccal mégis szóba álltak, annak szerintük lényegében direkt teljesíthetetlen feltételeket kínált. Míg a hazai láncoknál úgy tudni, hogy 3 százalékos elfogadói jutalékot kell fizetniük, addig a nemzetközi láncok számára már 6 százalékos jutalékot kínált az alapítvány.

Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkár szerint az eddigiek alapján egyértelmű, hogy az alapítvány különbséget akar tenni a kormány által preferált hazai láncok és a nemzetközi láncok között. Vámos György is úgy tudja, hogy a MÜNSZ jócskán eltérő szerződési feltételeket kínál a nemzetközi áruházaknak és a hazai láncoknak.

A főtitkár mondja: önmagában véve abban nem lát kivetnivalót, hogy a kormányzat segíteni kívánja a hazai láncokat. Azonban az már szerinte nagyon is problémás, hogy közben a nemzetközi láncokat Vámos szerint mereven kizárják a tárgyalásokból azzal, hogy lehetetlen feltételeket kínálnak számukra.

A nemzetközi láncoknak kínált 6 százalékos elfogadói jutalék ugyanis kigazdálkodhatatlanul magas. Igaz, az információink szerint a hazai láncok által fizetett 3 százalékos jutalék sem éppen kicsi.

Azonban az utalványrendszer éppen azért vonzó a kereskedő számára, mivel az utalványok beváltásával becsalogatott vevő utána mást is vásárol, így az utalványos forgalmon lévő veszteséget bőségesen kárpótolja a többletforgalom. Méghozzá nem is kicsi az a vásárlótömeg, amelyet a jelek szerint a kormányzat ilyen módon terelne a hazai láncokhoz.

A korábban, az utalványos rendszer „hőskorában” még túlnyomórészt a francia cégek – ide tartozik a Sodexho és Checke Dejeuner – által lebonyolított utalványos forgalmat 200-300 milliárd forintra becsülték, de most az Erzsébet-utalványok várható forgalmát is 150 milliárdra saccolják. Bár ennek a forgalomnak egy része a vendéglátóhelyeken landol. (Csak összehasonlításképpen: a teljes élelmiszer-kiskereskedelem 3000 milliárd forint körüli, tehát az utalványos forgalom így a teljes piac 5 százaléka lesz.)

Korábban hipermarketek jelezték: 15 vagy akár több százaléknyi élelmiszerforgalmat bonyolítottak le utalványon keresztül, de nemrég a CBA-nál is elmondták: 8-10 százalék az utalványos forgalom részaránya.

Az utalványosok által hozott többletforgalmat csak becsülni lehet, azonban minden bizonnyal jókora piaci részesedéssel kecsegtet azoknak a kereskedőknek, akik megszerzik az Erzsébet-utalvány beváltásának a jogát.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére

Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.