Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozók nehezményezik, hogy a társadalombiztosítási járulékot a munkakör piaci értéke után kell megfizetni.
A közteherviselést nyáron módosított törvény kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordul a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), kifogásolva, hogy a társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen kifizetett jövedelem, hanem a munkakör, illetve a tevékenység piaci értéke után kell megfizetni – közölte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az MTI-vel.
A VOSZ véleménye szerint nem definiált a törvényben a tevékenység piaci értéke, és arra az illetékes miniszter sem kapott felhatalmazást. Így nem tudható, hogy milyen előírások és iránymutatások alapján lehet és kell a járulékalapot meghatározni. Az APEH vagy más hatóság által készített, a jövőben kiadásra kerülő útmutató, körlevél vagy leirat nem minősülhet jogforrásnak, így alkalmazásuk elfogadhatatlan – áll a közleményben.
A fogalom meghatározhatatlanságából adódóan a (leendő) vállalkozó számára nem vagy csak nagyfokú bizonytalansággal állapítható meg, hogy a vállalkozásával milyen közgazdasági feltételrendszerbe léphet be, illetve milyen keretek között működik.
A VOSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a tevékenység-fajtánként megszerezhető jövedelmet számos tényező, így például a területi eltérések és az azonos szakmai körökön belüli nagyfokú kereseti-megélhetésbeli különbségek is befolyásolhatják.
Forrás: Privátbankár
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
