Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozók nehezményezik, hogy a társadalombiztosítási járulékot a munkakör piaci értéke után kell megfizetni.
A közteherviselést nyáron módosított törvény kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordul a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), kifogásolva, hogy a társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen kifizetett jövedelem, hanem a munkakör, illetve a tevékenység piaci értéke után kell megfizetni – közölte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az MTI-vel.
A VOSZ véleménye szerint nem definiált a törvényben a tevékenység piaci értéke, és arra az illetékes miniszter sem kapott felhatalmazást. Így nem tudható, hogy milyen előírások és iránymutatások alapján lehet és kell a járulékalapot meghatározni. Az APEH vagy más hatóság által készített, a jövőben kiadásra kerülő útmutató, körlevél vagy leirat nem minősülhet jogforrásnak, így alkalmazásuk elfogadhatatlan – áll a közleményben.
A fogalom meghatározhatatlanságából adódóan a (leendő) vállalkozó számára nem vagy csak nagyfokú bizonytalansággal állapítható meg, hogy a vállalkozásával milyen közgazdasági feltételrendszerbe léphet be, illetve milyen keretek között működik.
A VOSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a tevékenység-fajtánként megszerezhető jövedelmet számos tényező, így például a területi eltérések és az azonos szakmai körökön belüli nagyfokú kereseti-megélhetésbeli különbségek is befolyásolhatják.
Forrás: Privátbankár
Hogyan is működik a Meta-learning, és milyen előnyökkel jár a hagyományos gépi tanulási modellekkel szemben? Cikksorozatunkban bemutatjuk egy Meta-learningen alapuló gyakorlati kísérleten keresztül, melynek alapját adózási joggyakorlaton alapuló dokumentumok képezték.
Limitált gyártású cipők kereskedőit ellenőrizték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik ennek során több millió forint értékben adószám nélküli értékesítéseket fedtek fel.
Rövid életű, egyben hamis csillagként ragyogott a médiaiparban az a bűnszervezet, amely megközelítőleg kétmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot készpénzben, ingatlanban, illetve drága gépkocsikban halmozták fel. A pénzügyi nyomozók nagyszabású akciója során 52 helyszínen csaptak le egyszerre a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a MERKUR bevetési egység.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
