Árfolyam az áfában (XXIV. rész)
A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.
Tb-változások: jár családi kedvezmény a vállalkozóknak?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozók csak a ténylegesen felvett jövedelmük után fizetendő járulékból vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt, tehát aki felvett jövedelem nélkül csak a minimum-járulékot fizeti, annak nem jár kedvezmény. Az elfogadott adótörvények sok más helyen is megváltoztatták a társadalombiztosítási szabályokat.
Mai tudásunk már nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy a társadalombiztosítás változása a „társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről” szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításából megismerhető-e. Vannak más adónemek és léteznek más törvényben található előírások, amelyek befolyásolják a foglalkoztató ás a foglalkoztatott társadalombiztosítási kötelezettségeit. Ez utóbbira még visszatérek egy másik írásban. Most nézzük meg, hogy az elfogadott 2014-es adótörvények mit tartalmaznak a Tbj. módosításáról!
A Tbj. 8.§-ában találjuk meg a biztosítási jogviszony szünetelésének eseteit. Ezeket kibővítik most a következőkkel:
- az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
- az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
- a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
- valamint minden olyan nem említett esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
A felsorolt módosítások a más jogszabályokkal való összhangot teremtették meg.
Mindannyian tudjuk, hogy a fizetés nélküli szabadság idején is szünetel a biztosítás, de a jövő évtől kivételként határozzák meg azt az esetet is, ha azt az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. A fizetés nélküli szabadság idejére behívott önkéntes tartalékos katona a „civil” életből önkéntesen vállalja a szolgálatot. Annak érdekében, hogy emiatt ne érje őt hátrány a későbbi tb-jogosultságok (pl. táppénz mértéke) terén sem, ezért folyamatossá tették a biztosítását a szolgálata idejére is.
A kormány kommunikációja szerint a hallgatói munkaszerződések szélesebb körű alkalmazását kívánják ösztönözni a Tbj. 11.§-ának módosításával. Eszerint a hallgató a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzésére nem terjed ki a biztosítási kötelezettség.
A családi járulékkedvezmény szabályairól igen hosszan rendelkezik a Tbj., mind a foglalkoztató, mind pedig az azt érvényesítő magánszemély oldaláról. Lényegét tekintve ez a járulékkedvezmény azt jelenti, hogy aki a személyi jövedelemadóból levonással nem tudja érvényesíteni a gyerekkedvezményt, annak lehetősége lesz a különbözetet az egészségbiztosítási járulékából és a nyugdíjjárulékából levonni. Fontos szerepet kap majd ennél a szabálynál a dolgozó által aláírandó nyilatkozat. A foglalkoztatóknak bonyolultabb lesz a gyerekkedvezménnyel kapcsolatos adminisztrációjuk.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A személyi jövedelemadó rendszere szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre lesz jogosult 2014-től. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. A családi járulékkedvezmény összege, a biztosítottat megillető szja családi kedvezmény összegéből a biztosított és házastársa, élettársa által ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított tb-ellátásra való jogosultságát. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában az összevont adóalapja után mégis személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra megállapítani/ átszámolni, hanem az szja tartozást kell befizetni.
Az új szabályozás szerint, a családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a Tbj. 29. § (3) bekezdés második mondata alapján fizetett és a társas vállalkozó által a 27. § (2) bekezdés második mondata alapján fizetett járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A hivatkozott törvényhelyek mondják ki, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (= minimális járulékalapok). Ha az egyéni vállalkozó kivétje, vagy átalányban megállapított jövedelme, vagy a társas vállalkozó személyes közreműködői díja nem éri el a minimálisan elvárt járulékalapot, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
Ez a szabályozás számomra azt jelenti, hogy a vállalkozók csak a ténylegesen felvett jövedelmük után fizetendő járulékból vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt. Aki felvett jövedelem nélkül csak a minimum-járulékot fizeti, annak nem jár a kedvezmény. Amennyiben a minimálbért illetve a garantált bérminimumot ténylegesen felveszi jövedelemként a vállalkozó, akkor igénybe vehetővé válik a kedvezmény.
A Tbj. 37/A.§-át jövőre kicserélik, mert a felsorolás változik. Eszerint nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) fogvatartott,
c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,
e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,
f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
Ez fontos változás a nyugdíjas vállalkozók számára, akik az új szabályozás szerint megszabadulnak a havi fix összegű egészségügyi szolgáltatási járuléktól (2014-től 6.810 Ft), ha máshol van összesen 36 órás munkaviszonyuk is.
