TEÁOR átkódolás, cégváltozások, parkolási díj, elektronikus fizetési meghagyás, végelszámolás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A július elsejei határidő lejártát megelőzően bő két héttel az igazságügyi tárca meghosszabbította a TEÁOR átkódolások határidejét. Az előtte lévő héten, a tavaszi ülésszak utolsó napján fogadta el a parlament azt a törvénycsomagot, amely a polgári perrendtartás mellett módosítja a cégeljárást, megszünteti a parkolási díj behajtása iránti pereket, bevezeti az elektronikus fizetési meghagyást, és bővíti a végelszámolás bejegyzéséhez szükséges igazolások körét.

A július elsejei határidő lejártát megelőzően bő két héttel az igazságügyi tárca a 11/2008. (VI. 13.) IRM rendelettel módosította a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról szóló 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet szabályait. Megjelent a Magyar Közlöny 2008/87. (VI. 13.) számában.

A módosítás szerint azon tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény értelmében automatikusan nem sorolhatóak át, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégjegyzékben vezetett egyéb adatai első változásakor, de legkésőbb 2008. december 31-éig. A rendelet a kihirdetését követő 3. napon – azaz 2008. június 16-án – lépett hatályba.

Néhány nappal később a Magyar Közlöny 2008/89. (VI. 18.) számában kihirdették a 2008. évi XXX. Törvényt, amely a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról címet viseli. E jogszabály több ponton érinti a cégeljárással kapcsolatos előírásokat, a parkolási díjjal behajtása iránti pereket, illetve bevezeti az elektronikus fizetési meghagyást.

Már most is alkalmazandó előírás, hogy a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) a bíróságnak akkor is idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, illetve a perindítás hatályainak beállta után a pert akkor is köteles hivatalból, az eljárás bármely szakában megszüntetni, ha a közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetve kijelölt várakozóhely jogosulatlan használata folytán keletkezett igények érvényesítésére a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) a jogosulatlan úthasználattól számított egy éven túl nyújtották be. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

2008. július elsején lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint végelszámolás esetén a cégbírósághoz csatolni kell az állami adóhatósági és vámhatósági nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban.

2009. februárjától a céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak, valamint a számviteli törvény szerinti beszámoló megismerését (a betekintés lehetőségét) kérelemre, bárki számára ingyenesen fogja biztosítani, feltéve, hogy a céginformációt elektronikus úton kérik.

2009. július elsejétől lesz lehetőség a fizetési meghagyás elektronikus benyújtására, amelyet a bíróság a beérkezéstől számított három napon belül köteles lesz kibocsátani.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.