Teljesítési időpont az új Áfatörvényben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Áfatörvény fő szabálya szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). A jogszabály tartalmaz azonban néhány speciális rendelkezést is. A teljesítési időponttal kapcsolatos szabályokat az Adó szaklap 2008/4. számában olvashatják el.
Egy ügylet tényállásszerű megvalósulása tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott ügyletnek minden – a felek által megállapodott és az adott ügyletre vonatkozó jogszabályok által esetlegesen előírt – tényállási eleme bekövetkezett. Vannak olyan ügyletek, amelyeknek tényállását maga az Áfatörvény tartalmazza, illetve léteznek olyanok is, amelyek egyéb jogszabályban, vagy a felek szerződésében szerepelnek. Nagyon fontos, hogy a tényállásszerű megvalósulás vizsgálata csak és kizárólag abban az esetben jöhet szóba, ha az adott ügylettípusra az Áfatörvény III. fejezete nem tartalmaz speciális szabályt.
Tényállásszerű megvalósulás
Normál termékértékesítés az, amikor a vevő a termék vételárát egy összegben megfizeti, majd ezzel együtt az eladó a termék tulajdonjogát a vevőre ruházza. Az általános forgalmi adó szempontjából úgy tekintjük, hogy a termék átengedésével (ami általában a termék birtokba adásával valósul meg) a tényállási elemek megvalósulnak, azaz a termékértékesítés alaptényállása az átadás napjával lesz teljesített, így ezzel a nappal kell számlázni az ügyletet a beszerző részére.
Az Áfatörvény termékértékesítésnek minősíti a termék birtokba adása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. Amikor a szerződés szerint a vevő a vételárat részletekben fizeti meg, de már a jogviszony létesítésekor ismert, hogy tulajdonos lesz, akkor az adott termék birtokba adásával az ügylet tényállásszerűen megvalósul. Így a birtokba adás napjával mint teljesítési időponttal a termék teljes ellenértékét a teljes áfatartalommal le kell számlázni (és így a fizetendő adót is ezzel az időponttal meg kell állapítani), függetlenül attól, hogy a vételár megfizetése még maradéktalanul nem történt meg.
Az Áfatörvény szerint termékértékesítésnek minősül a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között a termék értékesítése teljesül. A bizományosi konstrukció tehát soha nem szolgáltatásnyújtási, hanem mindig termékértékesítési jogcímen adózik az általános forgalmi adó rendszerében. A bizomány feltételes termékértékesítési tényállás, azaz a megbízó és a bizományos közötti termékátadás csak és akkor lesz termékértékesítés – így adófizetés is csak akkor kapcsolódik hozzá –, ha a bizományos és az ő harmadik fél partnere között termékértékesítés teljesül. Ez azt jelenti, hogy a bizományos és a megbízó közötti termékátadás teljesítési időpontja az a nap, amelyiken a bizományos és a harmadik fél közötti termékértékesítés teljesítési időpontja – a közöttük létrejött ügylet tényállásszerű megvalósulása szerint – van. Tehát eladási bizomány esetén a megbízó tulajdonképpen azzal a nappal számláz a bizományos felé, amelyik nappal a bizományos az ő vevője felé, illetve vételi bizomány esetén a bizományos a megbízó részére kiállított számlán teljesítés időpontjaként azt a napot tünteti föl, amely teljesítési nappal megvásárolta a megbízó számára a terméket. (Fontos megemlíteni, hogy az előzőekben ismertetett bizományosi konstrukciót abban az esetben kell a leírtak szerint kezelni, amennyiben nem elszámolási időszakhoz kötött termékértékesítésekről van szó. Azaz amennyiben a megbízó és a bizományos között folyamatos jellegű jogviszony van és a bizományos a megbízóval az általuk kijelölt időszakra vonatkozóan összevontan számol el, akkor ez az ügylet az általános forgalmi adó rendszerében nem a bizomány alapesete, hanem az Áfatörvény későbbiekben ismertetett 58. §-a szerint kezelendő ügylet.)
Dr. Farkas Alexandra cikkében olvashatnak a zálogjog-alapítás és az építési szerződés alapján történő ingatlanátadással kapcsolatos teljesítési időpontról, valamint az Áfatörvény teljesítési időpontra vonatkozó speciális rendelkezéseiről a részteljesítés, az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések, az előleg, a fordított adózás, a Közösségen belüli adómentes értékesítés, a halasztás, a Közösségen belüli termékbeszerzés és a termékimport kapcsán.
