Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentősebb változások lépnek hatályba 2014. július 1-től a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában.
Termékdíjraktár
2014. július 1-től a termékdíj törvénylehetőséget ad termékdíjraktári engedélyek beszerzésére. A termékdíjraktár egy olyan, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyével üzemeltetett belföldi ingatlan, ahol a jogszabályban és a kapcsolódó kormányrendeletben leírt feltételek szerint környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető, kezelhető és tárolható.
Ennek megfelelően megkülönböztetünk ipari és kereskedelmi termékdíjraktárat. A kereskedelmi termékdíjraktárat kizárólag a termékdíjköteles termékek kezelésére, állagmegóvására lehet használni. Érdemes tehát a társaságoknak a partnereikkel egyeztetni, hogy alkalmaznak-e termékdíjraktárat, kihasználva az ebben a lehetőségben rejlő előnyöket.
Tulajdonképpen a termékdíjraktár legnagyobb előnye az, hogy a jogszabályban előírt formai követelményeknek megfelelő nyilatkozattételt követően a környezetvédelmi termékdíjköteles termékek termékdíj nélküli áron tárolhatóak benne, és a nyilatkozattevő az a kereskedő is lehet, aki az értékesítési láncban korábban szerepel.
Emellett ipari termékdíjraktár esetén a betároló kereskedő a korábban termékdíjjal növelt áron beszerzett termékek után ráadásul vissza is igényelheti a környezetvédelmi termékdíjat. A termékdíjraktáron belüli termékértékesítés termékdíjmentes.
Ez az új lehetőség lényegesen több mozgásteret adhat a feldolgozóiparnak és a termékdíjköteles termékek kereskedelmének. Tekintettel arra, hogy az engedély megszerzése lényegesen egyszerűbb, mint például egy adóraktári engedély megszerzése, illetve nem is szükséges pénzügyi biztosítékot nyújtani az adóhatóság felé, ezért érdemes lehet az értékesítési struktúrákat és a feldolgozási folyamatokat is úgy átalakítani, hogy szerepeljen egy termékdíjraktár a folyamatban.
A termékdíjraktár bevezetése mellett az átvállalási szerződések kapcsán is további pontosítás került be a termékdíjtörvénybe. Általánosságban elmondható, hogy az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek a NAV részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldeni a NAV részére.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|---|
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Ezek a rendelkezések most július 1-től a termékdíjtörvényben külön pontban kerülnek kiemelésre.
Fontos és üdvözlendő változtatás, hogy a NAV a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti, mert korábban csak az átvállaló kapott hivatalos értesítő levelet az átvállalás hatósági nyilvántartásba vételéről.
A 2014. július 1-jét megelőzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett átvállalási időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződés nyilvántartásba vételét kérni, ha az adatokban változás nem következik be.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
