Tilalomfák és alkalmazási feltételek a söralátét kapcsán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóbevallás elkészítését továbbra is kérheti a dolgozó a munkáltatójától, a magánszemély pedig benyújthatja azt adónyilatkozatként, továbbá az APEH által előállított, vagy saját maga által készített bevallásaként. A 2012-es adószezon kínálja majd először a söralátéten való bevallási lehetőséget, de ahhoz több előírás és tiltás tartozik.

A 2011-es adóévtől az Országgyűlés mai (hétfői) ülésnapján elfogadandó szabályok legismertebb motívuma az, hogy a személyi jövedelemadó tábla egyetlen sávban adóztat, szuperbruttó (+27 százalékos) alapra vetített 16 százalékos kulccsal. Az új módszer szerint 2012-ben lehet majd először adónyilatkozaton (értsd: söralátéten) bevallást benyújtani.

A söralátét azért jöhet egyáltalán szóba, mint az egykulcsos adó következménye, mert az adó és az adóelőleg között nem lehet érdemi eltérés. Megszűnik ugyanis a külön adózó jövedelem, (például osztalékból, bérbeadásból, árfolyamnyereségből származó jövedelem), így mindent az egyetlen adókulccsal kell leadózni. Előfordulhat azonban különbség az adójóváírás alkalmazásának esetében és az adókedvezmények igénybevételénél is, amit a munkáltató lehet képes kiküszöbölni és a magánszemélyt a söralátét alkalmazására „előkészíteni”.

A söralátét főszabály szerint csak akkor alkalmazható, ha :

– kizárólag ugyanazon munkáltatótól származik a jövedelem és
– nincs költségelszámolás,
– nincs családi kedvezmény-megosztás,
– csak a munkáltatón keresztül volt igénybe vett adókedvezmény, továbbá
– az adóról az önkéntes kölcsönös pénztárról szóló nyilatkozatot és a nyugdíjpénztári előtakarékossági nyilatkozatot sem nyújtották be.

Söralátéten vallhatja be adóját az is, akinek a munkáltatói éves összesítésénél nincs ezer forintnál nagyobb adókülönbsége vagy más kifizetőtől kapott jövedelme nem haladta meg alkalmanként a 100 ezer forintot, ha

– nem számol el költséget (kivéve az átalány 10 százalékot),
– nincs adójóváírása,
– nincs családi kedvezménye,
– adójáról az önkéntes kölcsönös pénztárának nyilatkozatot nem ad és
– nyugdíjpénztári előtakarékossági nyilatkozatot sem ad, valamint
– az adót tőle hiánytalanul levonták.

A söralátéten való bevallást a munkáltató akkor köteles kizárni az éves január 31-ig kiadandó igazoláson, ha az adókülönbözet ezer forintnál nagyobb, míg egy „”sima”” kifizető a 100 ezer forintnál nagyobb kifizetésnél tünteti fel ezen tiltást. A fentiekből világosan látszik, hogy a munkáltatóknak kell a dolgozóikat „helyzetbe hozniuk” és ha ez nem sikerül, akkor még az általuk kiadott igazolásokon is tiltaniuk kell a söralátét alkalmazását. A munkáltatóknál így előszeretettel alkalmazhatják azokat a bérszámfejtési módszereket, amelyek engedélyezett un. „göngyölítéses” módszerrel állapítják meg az adóelőleget, kizárva az év végi eltéréseket.

Ruszin Zsolt

Forrás: adozona.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.