Ötvenmilliárdos kötbértől szabadítják meg a gazdákat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ötvenmilliárd forint kötbért spórolhat meg a gazdák számára az a kormánypárti javaslat, amely szerint megállapított vis maior esetén még a rosszul szerződött termelőnek sem kell teljesítenie kötelezettségét. A parlament elé kerülő új jogszabály visszamenőleges hatályú lehet – a felvásárlók azt fontolgatják, hogy alkotmánybírósági kontrollt kérnek az ügyben.
Szinte teljesen átrajzolhatja a hazai agrárszerződések jelenlegi rendszerét az agrárpiaci rendtartást átalakító törvényjavaslat, amely a múlt héten egyhangú támogatást kapott a mezőgazdasági bizottságban. A módosítás a felvásárláshoz kötődő termelői jogokat erősíti meg „elháríthatatlan külső ok” bekövetkezése, például elemi csapás esetén. Lényege szerint, ha a gazdálkodó a mezőgazdasági szakhivatal által elismert, elháríthatatlan kárt szenved, akkor annak megállapított mértéke szerinti arányban minden további következmény nélkül csökkentheti a felvásárlónak leszállított áru mennyiségét.
Az alig ötmondatos módosítás szerint „semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles”. Az új, várhatóan heteken belül hatályba lépő rendelkezés ráadásul már a korábban megkötött kontraktusok esetében, visszamenőlegesen is érvényes lesz. Az előterjesztők szerint a módosítással megszűnik a felvásárlók egyoldalúan előnyös helyzete, a termelés összes kockázatát nem csak a termelő viseli majd.
A fideszes Font Sándor agrárbizottsági elnök, Jakab István parlamenti alelnök és a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás által jegyzett javaslat mintegy 40-50 milliárd forintos, az eredeti szabályok alapján perrel behajtható kötelezettségtől mentesítheti a gazdákat. Mint arról lapunk is beszámolt, október elejére sajátos helyzet alakult ki a magyar gabonakereskedésben: a termelők jelentős része olyan szerződést kötött, amely a vis maiorral nem számolt. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének összegzése szerint a termelők több mint fele nehezen vagy csak módosítással tudja teljesíteni a felvásárlókkal kötött előnytelen szerződést, ám ezt a helyzetet a felvásárlók többsége nem fogadta el és kötbérrel fenyegette meg a hiányosan szállítókat.
Jelenleg a termelők hatodának van perrel fenyegető, konkrét problémája. A peresíthető, vitatott szállítások (pontosabban nem szállított tételek) értékének összege elérheti az ötvenmilliárd forintot is. A felvásárlók a polgári törvénykönyv 262. paragrafusára hivatkoznak, amely a kötelezettség nem teljesítése esetén fizetendő kötbérről rendelkezik. Ez azonban a termelői álláspont szerint legfeljebb félig lehet igaz, mivel kötbért csak „felróható magatartás esetén” lehet alkalmazni, az elemi kár pedig aligha számít annak.
A feldolgozók köreiben ezzel szemben felháborodást keltett a tervezett módosítás. Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke szerint egy ilyen megoldás teljesen ellehetetleníti a szerződéses rendszer további működését, lényegében elbizonytalanítja az egész szektort. Más ágazati szakértők szerint a módosítás működésképtelenné teszi a határidős tőzsdei árukereskedelmet, a szerződésekhez kötött egyéb szolgáltatásokat (például az integrátori műtrágyabeszerzést), valamint egyes banki konstrukciókat – ráadásul a rend felborulásával sok termelő elesik a kontraktusok nyomán megszerezhető előlegektől is. Úgy tudjuk, a rendelkezés – különösen annak visszamenőleges hatálya – miatt alkotmánybírósági kontroll lehetőségét is vizsgálják a kereskedők.
A módosítás indoklása kiemeli azonban azt is, hogy a termelőket illető jogi előny nem eredményezhet teljes mentesülést a szerződéses kötelezettségek teljesítése alól. Amenynyiben a termelőt csak a termények egy részén érte elháríthatatlan külső ok miatt kár, akkor a szerződésben foglaltakat arányosan teljesítenie kell. Ha ezt elmulasztja, ebben az esetben már teljesen jogszerűen kötelezhető akár fedezeti vásárlásra is, hiszen a mulasztás az ő hibájából következik be.
A rendelkezés nyomán rendkívüli helyzetben piaci kulcsszerepbe kerül az állam, pontosabban a vis maior állapotot megállapító szakigazgatási hivatal. A termelőnek ugyanis a kiesés bekövetkezte után harminc napon belül itt kell igazolást kérnie a kár mértékéről, s ennek alapján küldhet értesítést a felvásárlónak a szállítás „elháríthatatlan külső ok miatti” – arányos – nem teljesítéséről. Az igazolás birtokában ezt joggal teheti: vita esetén bizonyítási kényszerben ezután a feldolgozó lesz, ha a megállapított kiesés szerinte nem a megadott mértékű. Ez egyben az indítandó perek költségének, a szakértők díjának, valamint a felmerülő egyéb terhek viselésének kötelezettségét is jelenti.
Bajban azok a termelők vannak, akik fix mennyiségre szóló, úgynevezett „adásvételi típusú” szerződéseket kötöttek a felvásárlóval. Ők a mai jogszabályok szerint csak akkor hivatkozhatnak a vis maior miatti kiesésre, ha erről a kontraktusban külön rendelkeznek a felek. Erről a termelők rendszerint megfeledkeznek, hiába figyelmeztetik őket az érdekképviseletek. A terményértékesítési szerződés esete más, mert annak leggyakoribb formulájában ez a lehetőség külön pontban vagy záradékként eleve szerepel, ám a felvásárlók az esetek zömében külön szakértőket kérnek fel a tényleges kiesés lehetséges mértékének megállapítására. Aki az első változat szerint szerződött, annak elvileg valóban lenne az idén is kötbérfizetési vagy fedezeti vásárlási kötelezettsége. Még a rosszul szerződő kolontári gazdára is vonatkozik ez, helytállnia neki kell, függetlenül attól, hogy a termést kinek a hibájából öntötte el a vörös iszap.
Forrás: Nol.hu
