Tíz tudnivaló a 6 százalékos EHO-ról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új adótörvény tervezet a kamatjövedelemként meghatározott összeg után állapítaná a meg a 6 százalékos EHO fizetési kötelezettséget. 


Az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló T/11563. számú törvényjavaslat által a magánszemélyeket közvetlenül érintő pontok egyike a kamatjövedelmeket terhelő 6 százalékos EHO fizetési kötelezettség.

A bejelentés óta sok magánszemély próbálja meghatározni, hogy mely megtakarítási formákat érinti ez a kötelezettség. Tekintettel arra, hogy ennek megítélése nem a köznapi értelemben vett kamat fogalmon alapszik, hasznos lehet a kapcsolódó szabályozás rövid áttekintése.

A tervezet jelenlegi formájában a személyi jövedelemadóról szóló törvény 65. §-a által kamatjövedelemként meghatározott összeg után állapítaná a meg a 6 százalékos EHO fizetési kötelezettséget. Ilyennek minősül többek között:

  1. A hitelintézet által betét vagy fizetési számla követelés-egyenlege után jóváírt kamat összegéből a szokásos piaci árat meg nem haladó rész.
  2. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (példáulkötvény) kamata, hozama.
  3. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapír (például befektetési jegy) kamata, hozama.
  4. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért jövedelem (kivéve kollektív befektetési értékpapírnak meghatározott tőzsdéken történő átruházása).
  5. A biztosítói teljesítésből (kifizetéséből) a befizetett díjat meghaladó összeg, kivéve az adómentes és más címen adóköteles jövedelmeket.

A fentieket fontos kiegészíteni két részlettel. A gazdasági és informatikai bizottság módosító javaslatának elfogadása esetén nem lesz százalékos EHO köteles a valamely EGT-tagállam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (államkötvény) után fizetett kamat, valamint a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházásakor megállapított kamatjövedelem. Rossz hír azonban, hogy az eddig az osztalék kivételével adómentes hozamot biztosító nyugdíj-előtakarékossági számlán elért fenti jövedelmeket is sújtja az új teher.

Eddig csak arról volt szó, hogy hol jelenik meg az új teher. Legalább ilyen érdekes azonban, hogy milyen megtakarítási formával lehet élni, ha valaki nem kívánja a tervezett 6 százalékos EHO-t megfizetni? Ezek közül sorolok fel párat:

  1. Az úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek (ide tartoznak legfőképpen a tőzsdei értékpapír ügyletek, például a részvények vétele és eladása során realizált jövedelem).
  2. A korábban már kivételként említett – egyébként ellenőrzött tőkepiaci ügyletként adózó – kollektív befektetési értékpapír meghatározott tőzsdei átruházásából származó jövedelem.
  3. A tartós befektetési számlán (TBSZ) elért, egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek minősülő bevétel.
  4. A tagi kölcsönhöz kapcsolódó kamatfizetés (ez egyébként az összevont adóalap részét képező jövedelem).
  5. Az értékpapír-kölcsönzéséből származó jövedelem.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.