Tízmilliárd órányi munka ingyen – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2016. április 15.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha valamennyi ingyen végzett háztartási munkáért pénzt kapnánk, éves szinten több mint 5 billió forinttal lennénk gazdagabbak. Az InfoTandem heti infografikája.


Bő 10 milliárd óra – a 15–84 éves magyarországi népesség együttesen ennyi időt fordít egy évben háztartási munkákra, amelyért a dolog jellegéből következően nem kap semmiféle fizetséget. Ez a hatalmas szám a 2009–2010-es időmérleg-felvétel elemzéséből derült ki, amelynek eredményeit most tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A szóban forgó életkori csoportba 8,25 millió ember tartozik, akiknek (egy reprezentatív minta segítségével) a teljes időfelhasználását számba vették. Ennek alapján egy évnyi életünk közel háromnegyede (73,7 százaléka) nem munka jellegű időtöltés, 11,4 százaléka a nemzeti számlákba beletartozó termelőmunka (ennek zömét, az összes időfelhasználás egytizedét a fizetésért végezzük), s az utóbbinál nagyobb hányad, 14,9 százalékot kitevő szelet a fizetetlen háztartási és önkéntes munka. Ez egy napra vetítve fejenként 214 percet tesz ki, miközben a nemzeti számlákban is figyelembe vett termelőmunkára csak 164 perc adódik. Ez elsőre furcsának tűnhet, ám érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy a házimunkában ilyen-olyan módon szinte mindenki – a vizsgált népesség kilenctizede – részt vesz, addig fizetett munkát csak a szűk egyharmad végez. Miért vállalják a háztartások ezt a rengeteg ingyenmunkát? Azért, hogy tagjaiknak lakhatást, élelmezést, ruházkodást és gondoskodást biztosítsanak; a rengeteg apróbb vagy nagyobb foglalatosság e négy cél valamelyikébe besorolható. Az efféle tevékenységekre fordított idő zöme, 95,9 százaléka a saját háztartásban hasznosul, további 3,9 százaléknyit más háztartások (például rokonok) számára végzünk, a klasszikus értelemben vett önkéntes munka pedig (amelyet önkéntes szervezeteken keresztül abszolválunk) 0,2 százalékot képvisel.

A négy cél közül az élelmezés viszi el a legtöbbet, a teljes éves háztartásimunka-idő mintegy felét; olyanok tartoznak ide, mint a sütés-főzés, mosogatás, vagy épp a befőttek készítése. A második helyen, egynegyedes részesedéssel, a lakhatási munkák (például takarítás, bútorjavítás, dísznövények gondozása) állnak, míg a gondoskodásra az összidő egyötöde jut. Utóbbiba főként a gyerekekről való gondoskodás tartozik (játék, nevelés, mesélés, tanulás, iskolába kísérés), de ide sorolandó a rászoruló felnőttek gondozása is. A legkevesebb időt a ruházkodási célú munkák igénylik – a ruhakészítéstől a mosásig és vasalásig.

Kérdés, forintban kifejezve mekkora értéket képviselne ez a tetemes időráfordítás. Ennek kiszámítására több módszer is használatos, amelyek más-más eredményre vezetnek. Ha például azt feltételezzük, hogy a háztartás tagjai felfogadnak egy általános helyettest, aki minden munkát elvégez helyettük, akkor kiszámolhatjuk, hogy ezért – az efféle „beugrásra” leginkább szóba jöhető szociális szolgáltatási foglalkozások átlagos órabéréből kiindulva – mennyit kellene letenniük az asztalra. Magasabb lesz a summa, ha speciális helyettesekben gondolkodunk; tehát például a főzéssel töltött időt a szakácsok bérével árazzuk be, a gyerekgondozásét pedig az óvónőékével. Ez utóbbi módszer esetén a jelzett bő 10 milliárd órányi ingyenmunka 5716 milliárd forintnyi nettó bérrel lenne egyenlő. Ha ezt a háztartások tagjai kapták volna meg 2010-ben, akkor az éves összjövedelmük egyharmadával emelkedett volna.


Kapcsolódó cikkek:


Automaták bejelentése a NAV-hoz: közeleg a határidő
2019. június 25.

Már nemcsak az élelmiszer-értékesítést végző automatákat kell a NAV-hoz bekötni, hanem minden automatát, amely pénzért szolgáltatást nyújt; az Art-módosítás által érintett gépeket június 30-ig kell bejelenteni. A mulasztási bírság akár 500 ezer forint is lehet.

Több adó folyt be a tervezettnél
2019. június 21.

Idén május végéig általános forgalmi adóból 367,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 91,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból 46,5 milliárd forinttal több bevétel folyt be.