Több adózási szabály is változik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nevében ugyan mást takar a hétfőn megszavazott új törvény, ám tartalmát tekintve döntően adózási szabályokról rendelkezik. Így többek között az szja-törvény módosítását és az illetéktörvény kiegészítését is megtették a honatyák

Az egyéni cég meghonosítása, valamint a megtakarításra ösztönzés miatti törvénymódosítások szerepelnek a törvény címében, valójában a több mint egy tucatnyi jogszabályt módosító szöveg nagyobb része teljesen más új szabályokat vezet be. A képviselők 194 igen, és 160 nem szavazattal fogadták el a jogszabályt.

A törvény egyebek között úgy módosítja a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt, hogy jövőre a munkaadók által a munkavállalóiknak adható vissza nem térítendő lakás-támogatást 1 millió forintról 5 millióra emeli. A munkaadóknak azonban a jövőben nem egy bankon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül kell adniuk a támogatást.

Kibővül az üdülési csekk funkciója, amely jelenleg üdülési és művelődési szolgáltatásra vehető igénybe. Az új felhasználhatóság felsorolása: belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegség megelőzési és szabadidő-sport szolgáltatás.

Zárószavazás előtt pontosították a külföldi szervezet fogalmát, és mentesítették a 30 százalékos forrásadó alól a fejlett tőkepiaccal rendelkező állam tőzsdéjén kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozamát. A lépést azzal indokolták, hogy ha egy társaság fejlett tőkepiaccal rendelkező állam tőzsdéjén bocsát ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, akkor nyilvánvaló, hogy a kibocsátás célja kizárólag a forrásszerzés és nem jöhet szóba adóelkerülés.

Az új törvény mintegy harmadát kitevő szja-törvény módosítása kitér arra is, hogy a külföldi pénznemben kapott jövedelmet a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.

Szintén az szja-törvény újra definiálja a fizető vendéglátó fogalmát: az a személy tartozik ebbe a körbe, aki nem egyéni vállalkozó, és szálláshely-szolgáltatást legfeljebb 90 napig nyújt évente, a saját lakásában vagy üdülőjében.

Kiegészül az szja-törvény az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemmel, amelynek az adókulcsa 20 százalék. Akkor ellenőrzött a tőkepiaci ügylet, ha azt a magánszemély olyan befektetési szolgáltatóval köti pénzügyi eszközre, vagy árura, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőriz. Az ilyen piacon elszenvedett veszteséget – amennyiben azt az illető az adóbevallásában feltünteti – két éven belül adókiegyenlítésre lehet felhasználni.

Szintén új elem a személyi jövedelemadózásban a tartós befektetésből származó jövedelem. Befektetési szolgáltatóval, illetve bankkal lehet tartós befektetési szerződést kötni, a kedvezőbb adózás miatt. A hozam adómentes akkor, ha a lekötés elérte az 5 évet. Három éves lekötés után 10 százalék adót kell fizetni a hozam után. Ha a befektető a 3 éves lekötést megszakítja, akkor a hozam adója 20 százalék lesz. A hozam-jövedelmet akkor nem kell bevallani, ha az adója nulla százalék.

A társasági adótörvény módosítása határozza meg az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát: az eszközök mérleg fordulónapi piaci értékében 75 százalékot meg kell haladnia az ingatlannak. Az ilyen társaság egyetlen tulajdonosa, egyetlen napig sem lehetett honos olyan országban, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye.

A filmkészítéshez adott összeg társasági adókedvezményt élvez továbbra is. A mozgókép-szakmai hatóság által egy filmhez kiadott, adókedvezményre jogosító igazolások összértéke azonban nem haladhatja meg a film gyártási költségének a 20 százalékát.

Januártól az egyéni cégek is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót (eva-t). Egy másik, ugyancsak hétfőn elfogadott törvény szabályozza az egyéni cégeket, amelyek korlátlan és korlátolt felelősségűek is lehetnek. Az egyéni cég nem lehet tovább eva-alany, ha korlátlan felelősségűvé változik.

Az illetéktörvény egyik változó szabálya az, amely kedvezményt ad a vállalkozói vagyont öröklő házastársnak. Az illeték-kedvezmény 50 százalék, de legfeljebb 5 millió forint lehet. Más rokon öröklése esetén a kedvezmény 25 százalék, és legfeljebb 2,5 millió forint. Ugyanilyen kedvezmény jár annak, aki ajándékként kapja a vállalkozói vagyont.

A szerencsejáték-törvény kiegészül egy új szabállyal: a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatának 100 ezer játékonként az összes tét 80 százalékát kell nyereményként kiadnia. Az üzemeltető azonban választhatja azt is, hogy az összes tét legalább 85 százalékát adja vissza, legalább 95 százalékos valószínűséggel

Forrás: Menedzsment Fórum


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]