Több lehet-e a hosszú távú befektetés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mérsékelt sikert aratott a piaci szereplők körében az új, tartós befektetésekhez kapcsolódó adókedvezmény. A szakemberek egy része a kedvezményezettek körével nem ért egyet, de helyenként a koncepciót is hiányolják a jogszabályból

Kiss Imre

A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó ügyvezető igazgatója

Szemléletváltás

„Annak megítélése, hogy az adókedvezmény sikeres lesz-e, időbe telik. Németországban volt hasonló kezdeményezés, és ott is évekbe telt, mire eredményt hozott. A most háttérbe szoruló nyugdíj-előtakarékossági számlának sem volt elég ideje, hogy elterjedjen, 5-10 éves távon még lehetett volna benne dinamika. A hosszú távú szemlélet elterjesztése fontos, mivel ebben az országban 1,6-1,7 millió embert jelentenek be minimálbéren, és nekik mindenképpen szükségük van öngondoskodásra. Ehhez azonban nem feltétlenül adókedvezmény, hanem inkább megfelelő portfóliók kellenének, mivel az ügyfelek nem tudják, mit vásároljanak. A szabályozás tervezete emellett több kérdést is felvet. Nem világos például a számomra, miért csak a forintban denominált eszközökre érvényesíthető az adókedvezmény.

Duronelly Péter

A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója

Koncepcióhiány

„Ez az adókedvezmény mutatja, hogy milyen koncepciótlan adópolitika volt, van és lesz az országban. A kormány három éve kivetett egy 20 százalékos kamatadót egy olyan országban, amelyik megtakarítási hiánnyal küzd. Most pedig előjön azzal, hogy kedvezményt ad egyes hosszú távú megtakarításokra, míg másoknál megszüntet bizonyos adókedvezményeket. Ennél sokkal célszerűbb lenne a kamat- és árfolyamadó kulcsát ismét nullaszázalékosra csökkenteni, ahogy 2006 szeptembere előtt volt. Bár az életbiztosításokhoz kapcsolódó szja-visszatérítés eltörlésével egyetértek, hibának tartom, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal kapcsolatos egyes kedvezményeket meg akarnak szüntetni.

Borza Gábor

Az ING Biztosító pénzügyi ügyvezető igazgatója

Részrehajlás

„A hosszú távú megtakarítások ösztönzése igen fontos Magyarországon, de nem értjük, hogy ez miért nem versenysemleges környezetben zajlik le, és miért nem az igazán hosszú távú megoldásokat támogatja a rendszer. A jelenlegi megoldás azt jelenti, hogy ha valaki köt egy 20 éves életbiztosítást és a 15. évben kiszáll, akkor kamatadót kell fizetnie, míg ha egy 10 évest köt, akkor a lejáratot megvárva a kamatadó-kedvezményt megnyeri, továbbá, ha e helyett köt egy ötéves, újonnan preferált konstrukciót, akkor még hamarabb nyeri meg a kamatadó-kedvezményt. Ezen kedvezmény a 10 évnél rövidebb biztosításokra nem vonatkozik. Tehát a rendszer a biztosításokon belül a rövidebb tartamok felé, illetve a biztosításoktól más – rövidebb, nem biztosítási – konstrukciók felé tereli az ügyfelet.”

Heim Péter

Az Atticus Investment Zrt. vezérigazgatója

Nem támogatható

„A családi adókedvezményen kívül semmilyen más típusú adókedvezményt nem támogatok. Főleg olyat nem, ami a külföldi befektetésekre ösztönöz, ahelyett hogy a hazai gazdaságot segítené. Akkor lehetne pozitív makrogazdasági hatásról beszélni, ha csak a forintmegtakarításokat ösztönözné a módosítás, vagyis Magyarországon hasznosulna a befektetés. Erről volt is szó az eredeti tervezetben, de a piac nyomására kiterjesztették a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra. De minek nemzetközi részvényvásárlásokat támogatni? Ez nem jó a magyar gazdaságnak. A cél, hogy az euróeszközök helyett hazai eszközökbe csaljuk át a befektetőket, illetve a hazai demográfiai viszonyok változását támogassa az adórendszer. Minden más kedvezményt eltörölnék, illetve csak a családi adókedvezményt üdvözölném.”

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.