Többet kell fizetni a földhivatali eljárásokért is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A szokásos áremelések körébe az idén a földhivatali eljárások is belekerültek. Évek óta nem változott ugyanis a tulajdoni lapok díja, és nem emelkedtek az eljárási díjak sem. A földhivatalok bevételeit azonban növelni kellett, januártól tehát jött az emelés. Az új szabályokról az Adó szaklap 2010/4. számában olvashatnak bővebben.

Az elfogadott szigorítások, megszorítások között első helyen említendő, hogy megszűnt a papíralapú, nem hiteles tulajdonilap-másolatok kiadásának a lehetősége. A biztonsági elemek nélküli másolat ugyanis könnyen hamisítható volt, ezért visszaélésekre adott lehetőséget – állítja a földművelésügyi tárca. A papíralapú nem hiteles másolatok megszüntetését indokolta továbbá az is, hogy azok bizonyító erővel nem rendelkeznek, ezért a különféle hivatalos eljárásokban egyébként sem lehetett felhasználni őket. Igaz, hogy a különböző szerződések előkészítésénél, a földhivatali adatok tisztázása során a gyakorlatban sokszor előfordult, hogy az ügyfelek először csak nem hiteles másolatot szereztek be, mivel ezek jóval olcsóbbak voltak, mint a biztonsági elemekkel ellátott hiteles tulajdonilap-másolatok. Sok esetben, így például egy pályázatnál vagy akár egy hitelügyintézésnél általában harminc napnál nem régebbi hiteles másolatot kell csatolni. Éppen ezért a dokumentáció összeállításakor vagy az ügylet előkészítésekor általában célszerűbb volt hitelesítés nélküli tulajdoni lapot beszerezni. A hiteles másolatot pedig a harmincnapos érvényességi idő miatt csak akkor kérték ki az érintettek, amikor beadásra kész volt a teljes dokumentáció.

Ez a lehetőség azonban januártól megszűnt. Nem hiteles másolatot már csak elektronikus formában lehet kiállítani. A hiteles tulajdonilap-másolatért pedig 6250 forintos díjat kell fizetni. A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.

A díjakat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri. A papíralapú tulajdoni lappal kapcsolatos fizetési kötelezettség az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben pedig a hivatali helyiségben erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy a hatóság számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető. Átutalással történő díjfizetés esetén a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelem, előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát. Az elektronikus adatszolgáltatási díjat külön rendeletben meghatározott módon, az abban megjelölt szerv részére kell megfizetni.

Drágább lett a jelzálogbejegyzés is
A földhivatali eljárások díja 10 százalékkal, a jelzálogjog-bejegyzés vagy -módosítás díja pedig 5 százalékkal nőtt. Így az elsőfokú földhivatali eljárásokért (különféle jogok, tények bejegyzése, módosítása, törlése) változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni, míg a jelzálogjog-bejegyzés (illetve a bejegyzés módosítása) 12 600 forintba kerül. A vagyoni jogok (pl. földhasználat, haszonélvezet, használat, vagyonkezelői jog) törlésének a díja ellenben nem változott, azaz 2000 forint maradt ebben az évben is. Az ügyfél kérelmére elrendelt soron kívüli eljárásért ingatlanonként 10 000 forintot kell fizetni, és 10 000 forint a körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés eljárási díja is.

Amikor kétszer kell fizetni
Több bírósági döntés is született a tulajdonjog-fenntartással készült szerződésekkel kapcsolatos kétszeres díjfizetési kötelezettség ügyében. Ezek szerint, ha az adásvételi szerződést tulajdonjog fenntartással kötik meg, akkor ennek a ténynek a bejegyzéséért és később, a vételár teljes kiegyenlítését követően pedig magának a tulajdonjognak a bejegyzéséért is külön-külön meg kell a jelenleg 6600 forintos díjat fizetni. Ha másik jogi konstrukciót választanak a felek (azaz az eladó a bejegyzési engedélyét későbbi időpontban adja meg, így addig a vevő a tulajdonjog bejegyzési kérelme függőben tartását kérheti csak), akkor a tulajdonjog bejegyzése egyszeri díjfizetéssel, 6600 forintból megúszható. Azt, hogy egy konkrét ügyben melyik megoldás célravezetőbb, a felekkel történő konzultációt követően általában a szerződést készítő ügyvéd határozza meg. Ügyfélként azonban tudni kell, hogy a tulajdonjog fenntartásos konstrukció kétszeres díjfizetéssel jár.

A cikk a cégeket érintően részletesen foglalkozik az aláírásminta földhivatali elfogadásának a kérdésével is.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.