Törölték a visszamenőleges illetéket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visszamenőlegesen módosították az illetéktörvény problémás átmeneti rendelkezését, amely a takarékbetétek illetékmentes ajándékozását visszamenőlegesen adóztatta volna.


Az országgyűlés június 14-én elfogadta az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvényt.

Ebben sok más mellett módosították az Illetéktörvény 2013. január 1-től hatályos azon átmeneti rendelkezését, amely illetékfizetési kötelezettséget írt elő az ajándékozás időpontjában, vagyis 2012-ben vagy azelőtt még illetékmentesnek számító takarékbetét ajándékozásra is, ha az ajándékozás csak 2013. január 1-jét követően, bejelentéssel vagy más módon jutott az adóhatóság tudomására. A jogszabályt hétvégén hirdették ki a Magyar Közlöny 103. számában.

A rendelkezéssel ellentétes lehet az Alaptörvénnyel mégis illeték kiszabását írja elő, amennyiben a fenti feltételek teljesülnek. Egyes sajtóorgánumok kikérték a témában az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium véleményét is, és a megkeresett intézmények megerősítették az álláspontomat.

Úgy tűnik, hogy végül a jogalkotó is észrevette a jogbizonytalanságot és orvosolta a hibát, méghozzá visszamenőleges hatállyal.

Ez a korrekció megoldást jelent azok problémájára is, akikre az adóhatóság már kiszabta a 18 százalékos illetéket, még akkor is, ha nem fellebbeztek a döntés ellen, hanem esetleg már be is fizették az illeték összegét. Jelen módosítás következtében ugyanis azok a takarékbetét ajándékozási ügyletek is egyértelműen illetékmentesek lettek, amelyek a módosítást megelőzően, de már 2013. január 1-je után jutottak az adóhatóság tudomására.

Ilyen esetben, a módosítás következtében a magánszemélyeknek lehetőségük van az adóhatóságtól jogorvoslatot kérni, amelynek keretében az adóhatóságnak az általa korábban kiszabott illetéket törölnie kell, illetve az ilyen jogcímen már befizetett illetékeket vissza kell fizetnie. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez az eljárás az adózó kérelmére indul, és a kérelmet az elévülési időn belül lehet csak benyújtani.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary Zrt. nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]