Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gazdasági fellendülés ellenére nőtt a szegények száma, és nőtt a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség is.
Minden korábbinál nagyobbra nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség Németországban egy hétfőn bemutatott felmérés szerint.
A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler alapítvány gazdaság-, és társadalomtudományi kutatóintézetének (WSI) tanulmányát ismertető közleményben kiemelték, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem elég a jövedelmi egyenlőtlenség és a szegénység csökkentéséhez.
Ezt jelzi a többi között az egyenlőtlenséget mutató úgynevezett Gini-együttható, amely a hazai össztermék (GDP) folyamatos növekedése ellenére történelmi csúcsra, 0,295-re emelkedett a legutóbbi válság előtt, 2008-ban regisztrált 0,281-ről. (Az együttható értéke 0 és 1 között lehet, és minél nagyobb, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a vizsgált területen).
A jövedelmi egyenlőtlenség ugyan nem növekszik annyira gyorsan, mint a kilencvenes évek végén, és a középen elhelyezkedő rétegek helyzete stabilizálódott, de az olló egyre szélesebbre nyílik, mert a legalacsonyabb jövedelmű rétegek leszakadása nem állt meg, a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők pedig a részvény-, és az ingatlanpiacok szárnyalása révén sokat gazdagodtak az utóbbi években.
Az úgynevezett szegénységi rés tágulása is az egyenlőtlenség növekedését jelzi. A szegénységi rés azt fejezi ki, hogy éves szinten átlagosan mekkora összeg szükséges a kiszabaduláshoz a statisztikailag szegénynek számítók rétegéből. Ez az összeg a 2005-ben regisztrált 2873 euróról (960 ezer forint) 3452 euróra emelkedett, vagyis a szegények távolsága a szegénységi küszöbtől 29 százalékkal nőtt.
Mindezzel együtt a szegények száma is jelentősen emelkedett a 83 milliós országban. A kutatásban az uniós módszertant alkalmazták, amelynek alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ebbe a körbe 2010-ben a lakosság 14,2 százaléka tartozott, 2016-ban pedig már 16,7 százalék, holott a GDP minden évben növekedett.
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
