Törvényenként mást jelent az egyéni vállalkozó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elég zavaró, de mindig kutatni kell egy adott ügy elintézéséhez vagy elszámolásához, hogy az éppen alkalmazott törvény meghatározza-e, és hogyan határozza meg az egyéni vállalkozó fogalmát.


Valamikor abban reménykedtünk, hogy majd az egyéni vállalkozóról szóló törvény konkretizálja ezt a kört illetve fogalmat, és ha egy másik jogszabály is rendelkezik az egyéni vállalkozókról, akkor mindig ebből a fogalomból indul ki, legfeljebb kivételeket határoz majd meg. Nem így történt.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény nem ad konkrét meghatározást az egyéni vállalkozóról, azok köréről. Általánosságban megfogalmazza, hogy Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése, szüneteltetése és megszüntetése bejelentéshez kötött az egyéni vállalkozói nyilvántartás vezetése érdekében.

A rendszeres gazdasági tevékenységet végző, bejelentésre kötelezett egyéni vállalkozó szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, amely nyilvános.

A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre,
  2. a szolgáltató állatorvosi tevékenységre,
  3. az ügyvédi tevékenységre,
  4. az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre,
  5. a közjegyzői tevékenységre,
  6. és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.

Tehát a felsorolt tevékenységet végzők nem tekintendők egyéni vállalkozónak, vagy pedig azok, de mivel a tevékenységükre vonatkozóan külön törvény rendelkezik, ezért az eljárási szabályok náluk mások? Bizonytalanságot szül ez a megfogalmazás, de a felsoroltak is egyéni vállalkozók.

Ha a statisztikai számjelről szóló 8/2010. (VIII.25.) KSH közleményben foglaltakat nézzük, akkor a gazdálkodási forma kódjának (statisztikai számjel 13-15. karaktere) magyarázata a következőket tartalmazza:
23 Egyéni vállalkozó

  • 231 Egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó
  • 232 Egyéb egyéni vállalkozó
  • 233 Adószámmal rendelkező magánszemély

Egyéb egyéni vállalkozó például az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, egyéni ügyvéd, magán-állatorvos.

Itt már belekeveredik az egyéni vállalkozó fogalmába az adószámmal rendelkező magánszemély is. A két jogszabályban szereplő egyéni vállalkozók köre tehát semmiképpen sem azonos.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§.ának 17. pontja szerint egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
a) az ingatlan-bérbeadási, és a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére

  • az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy
  • a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.

Ez kicsit hasonlítana az egyéni vállalkozóról szóló törvényhez, de bizonyos fajta adózási módok választása esetén mégis különbséget tesz az egyéni vállalkozók között.

E fogalmat az egyéni vállalkozó jövedelemadózása szempontjából használjuk, de sok más törvény is utal rá.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin rendezvények – Transzferár szabályozás – 2013.04.18. További részletek itt.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény fogalomrendszere szerint egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti egyéni vállalkozó. Ebből legalább azt tudjuk, hogy az szja-törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) fogalomrendszerében az egyéni vállalkozó:

  • az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
  • a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),
  • az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
  • az egyéni szabadalmi ügyvivő,
  • a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
  • a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§-a szerint, ha az adózó adóköteles gazdasági tevékenységet nem egyéni vállalkozás keretében vagy nem cégbejegyzésre kötelezett szervezetben végez, akkor a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban köteles teljesíteni bejelentkezési kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy ez is egyfajta rendszeres gazdasági tevékenységet végző vállalkozás. (Adószámos magánszemély.)

Nem sorolom tovább a jogszabályok fogalmait. Célom az volt, hogy felhívjam a figyelmet arra, mindig először a konkrét ügyre vonatkozó törvényt elővéve kell tájékozódni annak fogalomrendszeréről és csak ezt követően tudunk egy ügyet megoldani.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.