Törvényességi felügyeleti eljárás a cég ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2011/12. számában megjelent cikksorozat második részében a szerző bemutatja, hogy milyen intézkedéseket, szankciókat alkalmazhat a cégbíróság az eljárásban, és külön kiemeli azokat a törvényességi felügyeleti eljárásokat, amelyek révén egy esetleges feledékenység is egy cég megszüntetéséhez vezethet.

A cégbíróság különböző intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a céget a jogszabálysértés kiküszöbölésére késztesse. Ez azonban csak eszköz a cégbíróság kezében, alkalmazása önmagában nem eredményezi a törvényességi felügyeleti eljárás befejezését – írja a törvényhez fűzött kommentár.

Felhívás a törvényes működés helyreállítására

Mint azt már cikkünk első részében megírtuk, a szankciók alkalmazását megelőzően a céget fel kell hívni a törvényes működés helyreállítására. Ez a felhívás általános jellegű, a bíróság a felhívást az eljárás kezdetén közli az érintett céggel. Intézkedést csak a felhívás eredménytelensége esetén alkalmaz.

A törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívás ugyanakkor szankció formájában, határozatként is hozható, ez ellen azonban már az általános szabályok szerint fellebbezésnek van helye. Ilyenkor a cégbíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot, azonban a törvényes működés helyreállításának a mikéntjét nem írja elő. Ezt a cégnek kell eldöntenie, kidolgoznia, azonban mindig tájékoztatnia kell a cégbíróságot, különben az eljárás nem fog megszűnni ellene.

2. Pénzbírság kiszabása

Gyakori szankció a pénzbírság. Pénzbírsággal nemcsak a cég, hanem maga a vezető tisztségviselő is sújtható, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot. Ilyen lehet például, ha a cég legfőbb szervének határozata nyomán a szükséges változás-bejegyzési kérelmet a vezető tisztségviselő, mint a cég képviselője nem nyújtja be a cégbírósághoz. A bírság összege 100 ezer forinttól 10 millió Ft-ig terjedhet.

A bírság a gazdasági társaságban minősített többséget biztosító befolyásszerzővel szemben is alkalmazható, ha az érintett elmulasztja a befolyás megszerzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét, illetve az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat.

3. A jogsértő határozat megsemmisítése, új határozatra kötelezés

A cégbíróság a törvényes működés helyreállítása érdekében megsemmisítheti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot, és megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írhatja elő. Ilyen jogsértő határozatok születhetnek például akkor, ha valamely minősített többséget érintő kérdésben egyszerű többséggel hozott határozatot a cég, vagy olyan vezető tisztségviselőt választott, aki ezt a tisztséget nem töltheti be. Amennyiben a törvénysértő határozat alapján már be is jegyezték a cégjegyzékbe a változást, a cégbíróság hivatalból törli a bejegyzést.

A határozat megsemmisítésével egyidejűleg a cégbíróság nem mindig kötelezi új határozat hozatalára céget, hiszen például előfordul, hogy van másik, törvényesen megválasztott vezető tisztségviselője a társaságnak.

4. A legfőbb szerv összehívása

Amennyiben a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, a cégbíróság összehívhatja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására – a cég költségére – megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki.

A legfőbb szerv összehívását a cégbíróság maga rendszerint csak akkor teszi meg, ha egyéb szankciók alkalmazásával a törvényes működést nem tudja biztosítani. Vannak azonban olyan körülmények is, amikor a bíróság nem mérlegelhet. Például amikor a korlátolt felelősségű társaságnak nem marad ügyvezetője, a tag, illetve hitelező kérésére a cégbíróságnak a taggyűlést össze kell hívnia. Ilyenkor a cégbíróság határozza meg a legfőbb szerv ülésének időpontját, annak napirendjét, összhangban a létesítő okirat erre vonatkozó rendelkezéseivel.

5. Felügyelőbiztos kirendelése

Amennyiben a cégműködés törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, a cégbíróság legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendelhet ki, aki önállóan megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a törvényes működés helyreállításához (lásd alább). Felügyelőbiztost akkor rendel ki a cégbíróság, ha nem egyszerűen egy cégjegyzékadat törvénysértő jellege miatt kell eljárni vagy egy jogszabálysértő határozat megsemmisítése a feladat, hanem a cég törvénysértő működése bonyolultabb, összetettebb okokra vezethető vissza, illetve az olyan mulasztásban nyilvánul meg, amelynek kiküszöbölése hosszabb időt vesz igénybe, és adott esetben meg kell, hogy előzze annak feltárása, hogy mi vezetett a törvényellenes működéshez.

6. Szankciók külön-külön vagy együttesen

Akár a kérelemre, akár hivatalból jár el a cégbíróság, az alkalmazható, választható intézkedések, szankciók azonosak. Intézkedés alkalmazására azonban csakis a törvényes működés helyreállítására szóló szabályszerűen kézbesített felhívást követően kerülhet sor, amennyiben a felhívás nem vezetett eredményre. A fentiek szerinti szankciók közül a cégbíróság választ, és azokat akár együttesen vagy külön-külön alkalmazhatja. Pénzbírság akár egymás után többször is kiszabható.

Amennyiben a cég az első felhívás ellenére nem állítja helyre a törvényes működést, a cégbíróság az eljárás megindításától számított 90 napon belül köteles valamilyen szankciót alkalmazni. A 90 napos határidő számításánál nem lehet figyelembe venni azt az időt, ami a felhívást tartalmazó végzés kiadásától a végzésben meghatározott (főszabályként 30 napos) határidő lejártáig tart. Az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések között 6 hónapnál hosszabb idő nem telhet el.

Ha az alkalmazott szankció eredményes, és a törvényes működés helyreáll, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti. Szintén megszűnik az eljárás, ha ez kérelemre indult, és a kérelmező utóbb visszavonja a kérelmet. Előfordulhat azonban az is, hogy ennek ellenére az eljárás megindításának feltételei fennállnak, ezért a cégbíróság hivatalból újabb eljárást indít.

A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/12. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2011/12. szám

---