Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
A megemelt minimálbér és a garantált bérminimum után megnövekedett közterhek hatására 2024-es évben összesen 175 milliárd forinttal nő a költségvetés bevétele – számolta ki a Niveus Consulting Group.
Mint ismeretes, 2023. december 1-jétől a havi minimálbér 266 800 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 Ft lett.
A minimálbér utáni nettó fizetés havi 23.142 Ft-al nő; a garantált bérminimum utáni pedig 19.684 Ft-al. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 16.182 Ft-al nő; míg a garantált bérminimumra rakódók havi 13.764 Ft-al.
Összességében a minimálbérre jutó teljes munkáltatói költség havi 39.324 Ft-al nő a minimálbér után, míg ez a növekedés a garantált bérminimum utáni teljes munkáltatói költség esetében havi 33.448 Ft.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere:
A KSH legutóbbi becslése szerint Magyarországon legfeljebb 250 ezer fő van minimálbéren, illetve maximum 750 ezer fő garantált bérminimumon foglalkoztatva. A közterhek növekedésnek következtében a teljes költségvetésre gyakorolt hatás a 2024-es évben összesen közel 175 milliárd forint lesz, amely az éves GDP közel 0,25%-át teszi ki.
Forrás: Niveus Consulting Group sajtóközleménye
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
