Tovább csúszik az egykulcsos tao?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt hetek kommunikációja már előrevetítette, hogy a 2015-re tervezett egykulcsos társasági adó (tao) további késedelmet fog szenvedni és néhány évet még váratni fog magára.


Már jövőre is érkezik egy fontos változás, amely jelentősen növelheti a nemzetközi jelenláttel bíró magyar vállalkozások adóterhét, 2016-tól ugyanis a külföldi telephelyen keletkezett jövedelmeket is figyelembe kell venni a magyarországi adó kiszámításakor.

A 2011-ben elfogadott Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 2015. január 1-től kívánta egységesíteni a társasági adó adómértékét. A beterjesztett T/4884. számú törvényjavaslat, mely Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szól immár csak 2020. január 1.-én léptetné hatályba az 500 millió forint adóalapnál többel rendelkező vállalkozások számára vélhetően kedvező irányú változást.

A T/4741 számú törvényjavaslat, mely az adózással összefüggő egyes törvények módosítása céljából került beterjesztésre – többek között ez tartalmazza a növekedési adóhitel bevezetését is –, immár kellemetlen meglepetést is okozhat a legnagyobb magyar vállalatok egy részének.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

A csomag tartalma:

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

A törvényjavaslat eddig kevésbé hangsúlyos rendelkezése szerint egyes, nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez a szabály azokban az esetekben érvényesülhet, amikor az egyes államokkal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ezt lehetővé teszik. Ilyen többek között Németország, Egyesült Államok, Olaszország, Egyesült Királyság, vagy éppen Szlovákia.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg korábban csak a magyarországi jövedelmük alapján dőlt el, hogy alkalmazni kell-e a 19 százalékos adókulcsot, addig jövőre már a külföldi fióktelepük, telephelyük jövedelmével együtt kell meghatározni, hogy az együttes adóalap eléri-e az 500 millió forintot. Igaz a külföldről származó jövedelem továbbra sem adózik hazánkban, de az ún. progresszív mentesítés következtében –  hasonlóan a korábbi több kulcsos személyi jövedelemadó (szja) esetén már ismert jelenséggel – előfordulhat, hogy a teljes magyarországi  jövedelem a magasabb adókulccsal, jelen esetben 19 százalékkal adózik. Az új rendelkezések hatására az érintett magyar vállalkozások társasági adóterhe 45 millió forinttal is növekedhet éves szinten. Amennyiben ez a szabály hatályba lép a magyar vállalkozásoknak érdemes lesz átgondolniuk a külföldi terjeszkedés során alkalmazott stratégiájukat!ű

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.