Tovább gyűrűzik a multik adóbotránya

Szerző: Soós Eszter Petronella
Dátum: 2015. június 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014. decemberében kitört Luxleaks-botrány az Európai Parlamentben folytatódik. A tagállamok és multinacionális cégek közötti adómegállapodásokat vizsgáló különbizottság (TAXE) ugyanis falakba ütközik: a meghívott cégek – a Total kivételével – időhiányra vagy más kifogásokra hivatkozva egyelőre nem kívánnak megjelenni a testület előtt. Pedig a beszélgetés minden cégnek érdekében állna. Az idő szorít, a tét nagy, s a multinacionális bástyák egyike, az Amazon már kapitulált is a politikai nyomás előtt.


Az Európai Parlament arra adott megbízást a TAXE különbizottságnak, hogy meglehetősen gyorsan, hat hónap alatt tárja fel a Luxleaks-botrány hátterét, a tagállamok feltételes adómegállapításainak, a transznacionális vállalatok adóoptimalizálási módszereinek a rendszerét. Úgy tűnik azonban, hogy az EP-képviselőket nemcsak a parlamenti nyári szünet és a rövid határidő szorítja, hanem a különbizottság mandátuma és jogi helyzete is. Több bizottsági tag panaszkodott a közelmúltban, hogy a különbizottság nem kapott elég széles felhatalmazást, illetve hogy nem is jutnak egyről a kettőre a munkában, mert a vizsgálat tárgyai (vagyis a tagállami kormányok és a nemzetközi vállalatok) nem elég együttműködőek.

Eközben az Európai Bizottság sem tétlenkedik, maga is vizsgálódik a multinacionális cégek adóminimalizáló gyakorlatai ügyében. E vizsgálat keretében az EB 15 országtól kért részletes adatokat a 2010-2013 között kötött adómegegyezésekről, s a hírek szerint Lengyelország és Észtország kivételével minden tagállam át is küldte a kért dokumentumokat. (A két renegátot most azzal fenyegetik, hogy a luxemburgi Európai Bíróság elé citálják őket, ha 30 napon belül nem működnek együtt. A többiektől (köztük Magyarországtól) egyes konkrét megállapodások ügyében további adatokat kért a bizottság.)

Mivel az adózás tagállami hatáskör, joggal merül fel a kérdés: mi köze az Európai Bizottságnak ezekhez a megállapodásokhoz, és tulajdonképpen mi a vizsgálat célja?

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

A csomag tartalma:

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Bár az adózás valóban nem uniós hatáskör, a versenyjog már igen, és Brüsszel versenyjogi kérdésként kezeli a multinacionális cégekkel kötött megállapodásokat. A bizottság azt vizsgálja, hogy a tagállami adókedvezmények illegális állami támogatásnak minősülnek-e, versenytorzító hatásúak-e, nem biztosítanak-e igazságtalan versenyelőnyt egyes cégeknek az európai piacon. Jelenleg öt nagyvállalat és tagállam ellen folyik konkrét, célzott versenyjogi eljárás: gyanús az egész belga rendszer, továbbá az Apple Írországban, a Starbucks Hollandiában, valamint az Amazon és a Fiat Luxemburgban.

Az európai politikai elit a Luxleaks-botrány nyomán megérteni látszik, hogy egységes, egészséges közös piacon nem szervezhető úgy egészséges és igazságos verseny, hogy egyes tagállamok legális adóparadicsomként elszipkázzák a vállalati nyereségadót más tagállamok költségvetései elől. A felismerés nyomán ismét előkerült az egységes társasági-adóalap ötlete, valamint egy minimum társasági-adóra vonatkozó elképzelés is, méghozzá a német és a francia kormány hathatós támogatásával – természetesen a brit kormány hangos ellenzése mellett. A britek ugyanis attól tartanak, hogy az adóharmonizáció az ő számukra nem jelentene mást, mint adóemelést, hiszen mind a német, mind pedig a francia társasági adókulcs magasabb a britnél. Márpedig David Cameron azt ígérte idei választási kampányában, hogy a toryk megtartják a G20-ban legalacsonyabbnak számító, 20%-os társasági adókulcsot. Ha tehát a brit kormányfő belemenne egy Nagy-Britannia számára kedvezőtlen egyezségbe, azzal nemcsak az EU-s népszavazás ügyében nehezítené a helyzetét, hanem választási ígéreteit is megszegné (uniós gazdasági kérdésekben egyébként is óvatosnak kell lennie, hiszen a jelen helyzet szerint a piaci szereplők inkább maradnának az EU-ban, azaz Cameron hazai politikai szövetségeseinek számítanak).

A bizonytalan, sokszínű európai politikai környezetben nem egyértelmű, hogy a bizottság és a tagállamok adóegységesítő kezdeményezéseiből valaha is valóság, vagy elfogadott jogszabály lesz-e. Nem Nagy-Britannia ugyanis az egyetlen tagállam, amely nem érdekelt az adóverseny megszüntetésében. Ám az országról országra történő eredmény-publikálás már nincs ellenére a brit konzervatívoknak sem, így annak általánossá tétele lehetne az első, kompromisszumos lépés a probléma megoldása felé. Jelenleg nem rendelkezünk alapos információval arról, hogy melyik transznacionális vállalat hol és hogyan termeli a nyereségét, csak azt tudjuk, hogy Európán belül melyik tagállamban fizeti meg a nyereség után a társasági adót. A nyilvánosságra kerülő adatok természetesen növelnék a politikai nyomást mind a versenyben érintett tagállamokon, mind pedig a lehetőségeket kihasználó vállalatokon. Vagyis jó eséllyel döntenék a dominósort.

Máris szorul a hurok az érintettek körül: az Amazon meg sem várta az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatának eredményét, máris bejelentette, hogy áttér az országról országra történő bevallásra és adózásra, vagyis a társasági adót abban a tagállamban fizeti majd meg, ahol az adóalap képződött. A kérdés csak az, hogy egyszeri esettel állunk-e szemben, vagy máris a bedőlt a dominó első kockája.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása

  • érdekes számviteli példák
  • jogszabály alkalmazási tippek
  • döntési alternatívák
  • könyvelési lépések
  • ábrák és táblázatok

A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja!

Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>


Kapcsolódó cikkek:


Adózási tudnivalók szüretelőknek II.
2018. október 15.

A mezőgazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozások, gazdák számára az idényjellegű munkacsúcsokhoz, így az őszi betakarításhoz is az ún. egyszerűsített foglalkoztatás biztosít rugalmas alkalmazkodási lehetőséget.

Roncsautóban tárolták az adózatlan cigarettát
2018. október 13.

Hamis márkajelzésű ruhákat és nagy mennyiségű adózatlan cigarettát foglaltak le 215 millió forint értékben a NAV pénzügyőrei Budapesten egy ellenőrzéssorozatban.