Tovább romlik a fizetési fegyelem!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei év első félévében 2007 hasonló időszakához képest 13 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A Coface előrejelzése szerint nem várható lényeges javulás. Az idén a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítés, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipar kerülhet bajba. Kockázatos terület az acél és fémfeldolgozás, valamint a élelmiszer-ipari kiskereskedelmi beszállítás.

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első félévében 13 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Közel húsz százalékkal növekedett meg a végelszámolások száma.

Az évek óta tartó drasztikus növekedés önmagában is rémisztő, hát még, ha a megoszlást is vizsgáljuk. Az összes fizetésképtelenségi eljárás alig több mint fele (5 601 darab) felszámolás, nem egészen fele (5 009 darab) végelszámolás és mindösszesen 10 esetben indult csődeljárás, ami továbbra is óriási veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve. Tőlünk nyugatabbra a csődeljárások aránya, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak jóval magasabb. – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

A számok nemcsak önmagukban festenek sötét képet, regionális összehasonlításban is a sor végén járunk. A közép-kelet-európai térségben Magyarországon kiugróan magas a fizetésképtelenségi arány – mondta el Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója. Lélekszámban, társas vállalkozások számát tekintve hasonló méretű államokban évente pár ezer cég szűnik meg, szemben a hazai első féléves több mint 10 ezerrel, vagy az egész évre várható 20 ezer felettivel.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, a fa- és bútoripari cégek, valamint az ingatlangazdálkodási tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a gépipar, a fuvarozás, a papíripar- és csomagoló, az acél- és fémipar, az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások. Az első félévi eljárások iparági részaránya nem követi az iparágakban bejegyzett cégek számát. Jellegzetes eltéréseket – a kiskereskedelmi vállalkozások (eljárások 15,54%-a, összesen bejegyzett cégek 10,99%-a) az építőiparban (eljárások 16,86%-a, összesen bejegyzett cégek 13,59%-a), valamint a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,73%-a, összesen bejegyzett cégek 8,63%-a regisztrált a Coface.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 33%-át, Szabolcsban pedig 10%-át indították. Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok, és a fizetésképtelenségi eljárások számát kiderül, hogy a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb 2008 első hat hónapjában, 7%., majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (3,81%), Nógrád megye (3,68%). Szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta a legnagyobb negatív eltérést ez előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése 50,79% volt.

A vállalkozások jövője továbbra sem rózsás: az ország makrogazdasági problémái, a gazdasági növekedés lassulása ma már a korábban jól teljesítő gazdasági szektor képviselőit is „”kikezdik””. A fizetésképtelenség mögött egyrészt a tudáshiány áll. Kockázatkezelési kultúra nem létezik. Szemléletváltásra van szükség, ami várhatóan nem egy-két év múlva fog bekövetkezni, hanem 5-10-15 év múlva, amikorra a magyar gazdaság szép lassan olyan helyzetbe fog kerülni, hogy újra versenyképessé váljanak azok a cégek, akik addig túlélik ezt a folyamatot. A magyar vállalatok zöme még mindig majdnem kizárólag az eladásra koncentrál. Ez valóban jó stratégia, amikor dinamikusan bővülő piacon teszik mindezt, de most más a helyzet – magyarázza Dercze. Zsugorodó piaci helyzetben ez öngyilkos taktika. Ebben a helyzetben nem válik be az a magatartás, amely szinte kizárólag az árra koncentrál, amikor a minőség, a megbízhatóság háttérbe szorul az árral szemben, amikor csak az számít, hogy minél olcsóbban adjam az árut vagy szolgáltatást, és minél kisebbek legyenek a költségeim. Ez oda vezet, hogy a profitrés minimálissá szűkül, 1-2 százalékos marzsokkal dolgozik a magyar cégek nagy része, s ha egy vevőjük fizetésképtelenséget jelent, ők is könnyen bedőlnek. Ez tovagyűrűzik, ami fokozza a körbetartozásokat. Azok a vállalkozások,.amelyek nem vesz igénybe olyan kockázat csökkentő eszközöket, mint a céginformáció, a hitelbiztosítás vagy valamelyik profi cég általi követelésbehajtás, könnyen abban a helyzetbe kerülhet, hogy megbízója, beszállítója nem fizetéssel „hálálja meg” mulasztását.

Egy jelentős fizetési késedelem miatt felmondott bankhitel s a fedezetek érvényesítése akár egy cég végét is jelentheti. Ez ellen jó orvosság a hitelbiztosítás. „Tegyük fel, hogy van egy cégem, amelynek egymilliárd forint az árbevétele. Ha öt százalékos árbevétel arányos nyereséggel dolgozom, évi 50 millióval, akár már 25 millió forintos, ki nem fizetett számla elvitte a nyereségemet. Ehhez képest a hitelbiztosítási díj – futamidőtől függően – körülbelül két-három millió forint” – mond egy életszerű példát Dercze Zoltán. Hozzáfűzi, lehet, hogy soha senki nem gondolta azt végig, hogy magánemberként 20 éven keresztül hány forintot fizetett be lakásbiztosításra, de nem hiszi, bárki bánta volna, hogy nem égett le a háza.
A hitelbiztosítási szerződés kötése különösen előnyös a jellemzően hosszú határidőre fizető multinacionális kereskedelmi cégeknek beszállító, alacsonyabb likviditású kis- és középvállalatoknak, továbbá azoknak, amelyek új piacokra akarnak lépni, mert az ismeretlen területek többletkockázatokat hordoznak.

A Coface évente mintegy 50 ezer hitelminősítést készít. Eddigi tapasztalataik azonban igen riasztóak, hiszen az ügyfeleik megbízásából bevizsgált cégek három százaléka már akkor felszámolás alatt állt, amikor vevőként jelentkezett valamelyik ügyfelüknél. Az említett évi 50 ezer minősített cég további mintegy négy százaléka hitelképtelen. Évente csak a Coface gyakorlatában mintegy 3,5 ezer olyan cég akad fenn a rostán, amellyel igen kockázatos lenne üzletet kötni. Ezt általánosítva, az 1,2 millió hazai vállalkozás közül mintegy százezer olyan működik, amelynek eleve nem lenne szabad nyitva szállítani.

Forrás: Világgazdaság Online

---