Transzferár-dokumentáció: kötelező tartalmi elemek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A transzferár-nyilvántartásokhoz kapcsolódó ellenőrzések egyre hosszabb múltra tekintenek vissza.

Sokan még talán emlékeznek azokra az időkre, amikor az adóhatósági ellenőrzések kimerültek olyan célellenőrzésekben, amelyekben csak a transzferár-nyilvántartások meglétét vizsgálták.

Ilyenkor a revizorok jellemzően megelégedtek azzal, ha a társaságok az egyes tranzakcióihoz kapcsolódóan be tudták mutatni a transzferár-nyilvántartásokat.

Később jöttek azok az idők, amikor a transzferár-dokumentációkat már tartalmi szempontból is ellenőrizték, azaz vizsgálat alá vonták, hogy az elkészített transzferár-nyilvántartásokban szerepel-e minden olyan elem, amelyet a rendelet előír.

A jelenlegi adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok, mivel a transzferár-dokumentációkat gyakran részletes, mélyreható vizsgálat alá vonják, aminek során például a szokásos piaci ár meghatározása is fókuszba kerül.

Azonban a rendelet által meghatározott kritériumokra továbbra is figyelmet kell fordítani, mivel hiányos, vagy az előírásoktól eltérő transzferár-dokumentáció elkészítése során az adóhatósági ellenőrzés bírságolással is járhat. Ezért gyűjtöttük össze a kapcsolt ügyletekről készített úgynevezett önálló transzferár-nyilvántartások kötelező tartalmi elemeit:

• a kapcsolt partner neve, székhelye, és adószáma (adószám hiányában alkalmazható a cégjegyzékszám is, de ebben az esetben fel kell tüntetni a cégjegyzéket vezető hatóság megnevezését és székhelyét is);
• a szerződés tárgya, megkötésének és módosításának időpontja és a szerződés időbeli hatálya;
• a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzői (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módja és feltételei;
• a funkcionális elemzés;
• a releváns piac bemutatása, amely minden esetben a dokumentált kapcsolt ügylet piaca, és nem a kapcsolt cég tevékenységének színtere (tehát IT-szolgáltatás esetén az informatikai piac, akkor is, ha az igénybe vevő cég bolti kiskereskedelemmel foglalkozik);
• az alátámasztás során az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása, forrása, a felhasznált adatok kiválasztásának menete, ezek indoka, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tények, körülmények;
• az alátámasztás során alkalmazott módszer megnevezése (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzői) és a módszer kiválasztásának indokai;
• a szükséges kiigazítás, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és ezen tényezők bemutatása;
• a szokásos piaci ár (amely lehet egy ár, árrés vagy ártartomány is);
• az elkészítés és a módosítás időpontja;
• az esetleges bírósági, hatósági eljárások esetén az eljáró bíróság, hatóság megnevezése, székhelye, az eljárás ügyszáma, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontja, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott, vagy megállapított szokásos piaci ár.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---