Transzferár-dokumentáció: mi az ügylet ellenértéke?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokáig nem csak az adózóknak, hanem az adózási szakembereknek is fejfájást okozott, hogy mit is kell a transzferár-dokumentáció kapcsán az ügylet ellenértékének tekinteni.


Mára azonban az adóhatóság elfogadott, egységes álláspontja alapján egyértelműen meghatározható a korábban kérdéses tétel.

Mint ahogy a dokumentálandó ügyletekről szóló blogbejegyzésben már szó esett róla, a hatályos szabályozás szerint nem terheli transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség az adózót, ha valamely kapcsolt ügylet szokásos piaci ára a szerződéskötéstől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban nem éri el az 50 millió forintot. Tapasztalataink alapján kölcsönügylet esetében az ügyfelek körében bizonytalanságot jelentett, hogy mit is kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és a kölcsöntőke együttes összegét? Ez sokáig nem csak az adózóknak, hanem az adózási szakembereknek is fejfájást okozott. Két évvel ezelőtt még mi is találkoztunk olyan adóellenőri véleménnyel, amely szerint a kölcsöntőke és a kamat együttes összegét kell figyelembe venni abban az esetben, ha a kölcsönügylet alapján történt teljesítések értékét vizsgáljuk.

Mára ez az értelmezés megdőlt, az adóhatóság álláspontja letisztult, és egységessé vált. Az elfogadott, egységes álláspont alapján már nem a kamat összegével növelt tőke minősül ügyleti értéknek, hanem kizárólag a kamat!

Fontos hangsúlyozni, hogy annak vizsgálatakor, vajon egy adott kölcsönügyletről kell-e transzferár dokumentációt készítenünk, vagy sem, nem elégséges azt megvizsgálnunk, hogy a szerződéskötéstől az adóév utolsó napjáig felszámított kamat meghaladja-e az 50 millió forintot! Azt is meg kell néznünk, hogy az általunk alkalmazott kamatmérték szokásos piaci mértékű volt-e. Amennyiben nem, akkor e tekintetben nem a ténylegesen alkalmazott kamat, hanem a szokásos piaci mértékű kamat képzi a vizsgálat tárgyát. Érdemes erre figyelni, mivel a transzferár dokumentáció elkészítésének elmulasztása jelentős mulasztási bírságot vonhat maga után!

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vetezője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.