Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Deloitte szerint az adóhatóságtól kapott állásfoglalás tapasztalatai alapján szükséges lehet a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztásáért kiszabott mulasztási bírságok helytállóságának felülvizsgálata.
2012. január 1-jei hatállyal szigorodtak a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megszegése esetén kiszabható bírságtételek – ismerteti Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a tanácsadó cég hírlevelében.
Az első mulasztás után megállapítható – a korábbi szabályozásnak megfelelő – 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságon túl a jogalkotó január 1-jével az ismételt jogsértést is büntetni rendelte, méghozzá nyilvántartásonként 4 millió forintig, míg ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjed a bírságtétellel.
A szigorúbb szankciókat megállapító módosító rendelkezések gyakorlatba átültetésével kapcsolatban azonban számos bizonytalanság volt tapasztalható. Így kérdésként merült fel többek között, hogy mi minősül ugyanazon nyilvántartás vezetése ismételt elmulasztásának, illetve milyen mértékű mulasztási bírság szabható ki azon nyilvántartások 2012. január 1-jét követően észlelt ismételt mulasztásakor, amelyek elkészítésének esedékessége 2012. január 1-jét megelőző, illetve az azt követő időszakra esik.
Az adóhatóság állásfoglalás keretében adott válaszában rámutatott arra, hogy ugyanazon nyilvántartás ismételt elmulasztásának minősül, ha a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés alapján megvalósuló ügylet/ügyletek tekintetében mulasztja el ismételten az adózó nyilvántartási kötelezettségének teljesítését.
Az adóhatóság álláspontja szerint, mivel a dokumentációt ügyletenként kell elkészíteni, így egy szerződés több ügylet alapjául is szolgálhat, ezért a mulasztás megállapítása és ismétlődése szempontjából az ügyletek számának, és nem a szerződések számának van gyakorlati jelentősége.
Az ismételt és az ugyanazon nyilvántartás ismételt elmulasztásakor kiszabható mulasztási bírság kapcsán az adóhatóság állásfoglalásban kifejtett véleménye szerint a nyilvántartás esedékessége az irányadó, és erre, valamint az átmeneti rendelkezésekre figyelemmel szükséges meghatározni, hogy a szigorúbb szankciók alkalmazási és mellőzési feltételei teljesülnek-e.
Adó lapok kapcsolódó cikkei:
Egy autókereskedés hibás teljesítés miatt kicseréli a vásárló személygépkocsiját egy ugyanolyan típusú és felszereltségű modellre, ugyanazon értékben. A tulajdonjog változását a kormányhivatal újra nyilvántartásba veszi, és ezért kérdésként merül fel, hogy a vásárlónak ezzel összefüggésben keletkezik-e újra vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége?
A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.
Az elmúlt két évben több jelentős változás lépett hatályba a magyar transzferár-szabályozásban. Ezek hatására még inkább előtérbe kerültek a kapcsolt tranzakciók, így az adózóknak érdemes minél hamarabb „rendet tenni” ezen a területen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
