Kisokos a kamatjövedelemről
Összeállításunkból mindent megtudhat a kamatjövedelmekről és adózásukról
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy korábbi, már 2010-től érvényes szabályt elevenít fel legfrisebb bejegyzésében az ABT Treuhand blogja, amelynek hatása adott esetben jelentős lehet a társasági adóra.
Kapcsolt vállalkozások között gyakran megesik, hogy egymással üzletelnek. Az árat nem teljesen szabadon állapíthatják meg, figyelembe kell venniük, hogy egymástól független üzleti partnerek hasonló helyzetben hogyan állapodnának meg. A piaci árat egy transzferár dokumentációban rögzíteni is kell.
A piaci ár dokumentáció készítés során végzett elemzés alapján a legtöbbször arra az eredményre jutunk, hogy az áraink a piaci tartományba esnek vagy alatta maradnak. Ritkábban történik, hogy felülmúlják a piaci ársávot.
Azonban a legjobb szándék ellenére is előfordul, hogy az ár nem minősül piacinak. A probléma időbeni észlelése még számos megoldási lehetőséget tartogat, míg időben előre haladva a lehetséges megoldások száma szűkül. Az említett lehetőségek:
Az első két lehetőség választása esetén, még bármilyen adóalap módosítást megelőzve tesszük helyre az árainkat. Ezzel akár szükségtelenné téve az adóalap emelést, ami külön soron feltüntetve a társasági adóbevallásban rögtön szemet szúr és felhívás lehet keringőre.
Változik az adózás |
---|
Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti. |
Itt jön a képbe az említett módosítás, ami 2010-től kimondja, hogy ha a transzferár vizsgálat során nem a várt eredményt kapjuk, és az áraink a piaci ársáv alattinak bizonyulnak, akkor az adóalap emelést úgy kell végrehajtani, hogy az a piaci ártartomány valamilyen középértékét eredményezze. Míg korábban elég volt a piaci ársáv aljához emelni az árainkat. Olyan ez, mint a Ki nevet a végén? – ha kiütnek, mehetünk vissza a starthelyre és kezdhetjük elölről a pályát.
Lényeges különbség van az esetek között. Ha benne vagyunk a piaci tartományban, annak alsó értéke felett akár csak 1%-kal is, akkor nincs szükség módosításra, míg ha a piaci ártartomány alatt vagyunk, akkor az emelést az 50%-ra kell megtennünk. A különbség 49%, ami egy 10%-os társasági adó terhelés esetén végeredményben közel 5%-os adófizetési különbséget jelent.
A 4. variáció nem igényel kommentárt, ezért a megoldásért nem kell tanácsadóhoz fordulni.
Transzferárazási kérdésekben is elmondható, hogy érdemes proaktívan kezelni a problémát, akár adóelőnyhöz is jutva ezzel.
A cikk szerzője Gálfy Lívia, az ABT Treuhand csoport szenior tanácsadója.
További blogbejegyzések:
Összeállításunkból mindent megtudhat a kamatjövedelmekről és adózásukról
Követhetetlenné vált az adók fizetésének rendszere azzal, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül is levonhat köztartozásokra összegeket az akár más adóra szánt pénzünkből. Ezen a gyakorlaton változtatna a MINKE (Minősített Könyvelők Egyesülete) javaslata.
2024-ben bevezetésre került az elektronikus áfa rendszer, amely a digitalizációban rejlő lehetőségek kihasználásával az áfa bevallások elkészítésében vállalt adóhatósági támogatás keretében csökkenti a vállalkozások számára az adminisztrációs terheket. Egyúttal kijelöli a fejlődés irányát is, amelyben a végső cél az új platformok használatának elterjedése. A HÍD Consulting segítségével áttekintjük a digitális szabályozás részleteit
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!