Transzferárazás okosan és szabályosan – III. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióira vonatkozó speciális szabályok már több mint tíz éve jelen vannak a magyar adójogban, mégsem látható át egyértelműen a rendszer. Továbbra is bonyodalmakat okoz a kapcsolt vállalkozások beazonosítása és a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség meghatározása. Cikkünkben néhány életből vett példát mutatunk be arról, hogyan kezelik a vállalkozások a transzferár feladataikat.
Az év eleji adóváltozások komoly kihívást jelentenek a gazdasági szakemberek, könyvelők számára, mert egyrészt változott a kapcsolt vállalkozások definíciója, másrészt a szokásos piaci ár rendelet szigorította az összehasonlítható adatok körének meghatározását. A változások eredményeként sokkal több hazai cég válik a transzferárazás alanyává, a könyvelőknek pedig több feladatuk lesz: nyilván kell tartaniuk a kapcsolt vállalkozásokat és a velük megvalósuló tranzakciókat. Emellett szükséges tájékoztatni az ügyvezetőket és a tulajdonosokat a változásokról, a szokásos piaci ár elvének alkalmazási kötelezettségéről, a társasági adóalap módosítási szükségességéről (ha a kapcsolt felek között alkalmazott árazás nem felel meg a piaci árnak). A könyvelőknek összeállított segítség erre a linkre kattintva olvasható el egy korábbi cikkünkben.
A gyakorlatban tapasztalható, hogy mennyire különböző módon történik a transzferár szabályok kezelése. Sok vállalkozás és vállalatcsoport most vizsgáltatja felül a már korábban összeállított transzferáras anyagait, mert nem biztosak azok adattartalmának teljességében és minőségbeli megfelelőségében. Fontos tudni, hogy nemcsak a hiányzó transzferár nyilvántartásokra szabható ki az ügyletenkénti (és évenkénti) 2 millió forintos mulasztási bírság, hanem a hiányos nyilvántartásokra is. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő „valamilyen” nyilvántartás vagy dokumentáció, mert amennyiben az nem tartalmaz minden kötelező elemet kellő mélységben, ugyanúgy mulasztási bírság alapot képezhet. Gondoljunk bele, egy típushiba akár több százezer forint megállapítást is eredményezhet! Nézzünk meg ezek közül a típushibák közül néhányat a példákon keresztül, illetve bemutatunk egy olyan esetet is, ahol még időben „résen volt” a könyvelő, és megfelelően felkészült a transzferárazási feladatokra.
Optikai hálózat finanszírozása
A példa szereplője egy hazai vállalatcsoport, melynek fő tevékenysége optikai eszközök (szemüvegek, keretek, lencsék) kiskereskedelme. A vállalatcsoport felépítése a következő elv szerint történt: minden egyes kereskedelmi egység (bolt) külön cégben működött, és ezek menedzselését egy magyar holding vállalat végezte. A boltok tulajdonosa 80%-ban a holding vállalat volt, 20%-ban pedig az adott bolt vezetője. A magyar holding vállalat pedig egy magyar magánszemély tulajdonában volt. Az összességében 15 cégből álló cégcsoport finanszírozási gondokkal küzdött már évek óta, ezért a magánszemély 2012-ben eladta a vállalatcsoportot egy holland befektetési társaságnak, mely abban az évben már el is kezdett kölcsönöket nyújtani a magyar holding cégnek, amely tovább adta a kölcsönt a boltoknak. A kölcsönök bonyolításához egy független bank cashpool rendszerét vették igénybe, ahol bank a számlavezetési kamatokat és költségeket cégenként külön kezelte, de arról a kapcsolt vállalkozások nem rendelkeztek egymás között, hogy a kölcsönökre kamatot számoljanak fel. A társasági adó törvény 18.§. szerint a kapcsolt vállalkozásoknak a társasági adóalapjukat növelniük vagy csökkenteniük kell, ha nem a piaci ár elvének megfelelő árakon működnek együtt. Mivel a nulla mértékű kamat független felek között nem jellemző, így visszamenőleg ki kell számítaniuk a piaci kamatokat (természetesen megfelelő alátámasztással), és mind a 15 cégnél végig kell vezetniük a társasági adó önellenőrzését. Amellett, hogy ez egy óriási volumenű munka, még az adóhiánnyal és az önellenőrzési pótlékkal is számolnia kellett a könyvelőnek.
A vezető tisztségviselő felelőssége
|
A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is.
További információ és megrendelés >>
|
Mérnöki tanácsadás nyújtása anyavállalatnak
Egy amerikai cég tulajdonában álló magyar vállalat mérnöki szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, a fő megrendelői hazai vállalkozások. Bizonyos esetekben azonban amerikai társaságoknak is nyújtanak szolgáltatásokat, de azokat az amerikai anyavállalat közbeiktatásával teszik. Az anyavállalattal ezekre a szolgáltatásokra nem készült írásos szerződés, a szolgáltatások árazása ad-hoc jellegű, a gyakorlatban nem hasonlítható össze a független felek részére nyújtott szolgáltatásokkal. A magyar cég listaárakkal, belső kedvezményrendszerrel és óradíjakkal dolgozik a független felek felé. Az anyavállalat felé kiállított számlák sem óradíjakat, sem egyéb részletező díjakat nem tartalmaznak, teljesítésigazolás nem készül, amiből lehetne következtetni a szolgáltatás pontos jellegére, idejére, volumenére. Transzferárazási szempontból ilyen esetekben az adóhatóság a becslés eszközéhez folyamodhat, és ebben az esetben a vizsgált vállalkozásnak a pereskedésen kívül nem sok lehetősége marad. Hasonló együttműködések során – főleg, ha szolgáltatás nyújtásáról beszélünk – erősen javasolt írásos szerződés megkötése a kapcsolt vállalkozással, és már előre valamilyen árképzési módszer lefektetése. Sokkal nagyobb erőfeszítés, energia és idő utólag kutatni e-mailek között a későbbiekben azon aggódva, vajon fellelhető-e valamilyen egzakt bizonyíték az árazás piaci jellegére vonatkozóan.
Transzferár dokumentáció vagy szabályzat?
Mi a különbség egy transzferár dokumentáció (nyilvántartás) vagy szabályzat között? Ezt sokan sokféleképpen értelmezik, de a helyzet az, hogy a magyar jogszabály csak transzferár nyilvántartást nevesít, amit pedig ügyletenként kell elkészíteni. Tehát minden egyes tranzakcióra, szerződésre külön-külön össze kell állítani. Természetesen a transzferár rendelet tartalmaz összevonási lehetőségeket, de ott az összevonási feltételeket alaposan meg kell vizsgálni. Egy magyar transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett gyártó vállalat az olasz anyavállalatával és a horvát testvérvállalatával többféle ügyletet is bonyolít: alapanyagot vásárol, tárgyi eszközöket szerez be, informatikai és menedzsmentszolgáltatásokat vesz igénybe, késztermékeket értékesít. A korábbi transzferár nyilvántartása egyetlen egy dokumentum volt, amely minden ügyletet tartalmazott, bár viszonylag rövid terjedelemben. Maga a teljes anyag kb. 100 oldal volt, tehát az ügyvezető megnyugodott, hiszen bízott abban a korábbi tanácsadójában, aki ezt a megoldást javasolta. A felülvizsgálat keretein belül átnéztük az ügyleteket, és kiderült, hogy nem lehetett volna minden ügyletet összevontan kezelni. Ennek megfelelően a nyilvántartás hiányos is volt, mert csak egy funkcióelemzést, egy piacelemzést és egy gazdasági elemzést tartalmazott, ahelyett, hogy ezt külön – ügyletenként – tették volna meg, ahogy azt a rendelet előírja. Véleményem szerint az ilyen „minden ügyletet tartalmazó” anyagot célszerűbb inkább szabályzatnak hívni. Hasonlóan egy pénzkezelési szabályzathoz vagy egy önköltségszámítási szabályzathoz, tartalmazhatja a jogszabályi előírásokat, azt, hogy ezeket az adott társaság hogyan kezeli, milyen előírások és mentességek vonatkoznak rá és milyen árképzési módszereket alkalmaz. Röviden be lehet mutatni a tárgyévi kapcsolt vállalatokkal megkötött tranzakciókat. De ez nem nevezhető transzferár nyilvántartásnak és nem véd meg a 2 millió forintos mulasztási bírságtól! Ahhoz a 22/2009. PM rendelet elveinek megfelelően elkészített transzferár nyilvántartások szükségesek.
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –
Második, átdolgozott kiadás
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.
További információ és megrendelés >>
|
Résen a könyvelő
Egy magyar nagykereskedő vállalkozás tulajdonosi viszonyai úgy épültek fel, hogy kapcsolt vállalkozásai nem voltak, csak partnervállalkozásai, mert a közöttük lévő tulajdonosi, szavazati arányok sem közvetlenül, sem más cégen (magánszemélyen) keresztül nem haladták meg az 50%-ot (és az egyéb feltételeknek sem feleltek meg, amely kapcsolt vállalati viszonyt eredményezett volna). A korábbi években tehát a vállalkozásnak transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége nem volt. A román partnervállalkozásnak azonban ugyanaz a személy volt mindig is az ügyvezetője, mint a magyar vállalatnak, ezért ez a két cég 2015. január 1-től kapcsolt vállalkozássá vált. A magyar társaság könyvelője figyelte ezt a szabályt, és a hatályba lépésekor azonnal tájékoztatta a tulajdonosi kört a változásokról és a belépő transzferár nyilvántartás készítési kötelezettségről. A nyilvántartás összeállításához vezető munka már januárban elindult, így már az árképzés vizsgálata az év elején megtörténik, és az esetlegesen szükséges korrekciókat időben meg lehet tenni az újonnan kapcsolt vállalkozássá váló cégek között.
A fenti esetek is jól mutatják, hogy akadhatnak a múltban olyan problémák, amelyek rendezése nemcsak, hogy megvédheti a cégeket a mulasztási bírságoktól, de megszünteti a korábban (akár évek óta fennálló) helytelen adózási elszámolásokat. Javasolt minden lehetséges érintett cégnek átnézni a kapcsolt ügyleteit és amennyiben bizonytalanságok lépnek fel, szakértő segítségét kérni, mert gyakori, hogy egy felülvizsgálat olyan eredményeket hoz, amellyel komoly büntetéseket lehet megelőzni.
A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.