Tranzakciós illeték: a bankközi átutalások mentesülnek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bankközi átutalások után nem kell tranzakciós illetéket fizetni – derül ki a kormány friss törvényjavaslatából. Az illetéknek nem lesz felső határa.
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot; az illeték mértéke 1 ezrelék lesz.
Illetékfizetési kötelezettség terheli az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén az illeték mértékét az MNB által a teljesítési napra közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után. Az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, illetve a bankközi műveletekre.
A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.
Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be, fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 20. napjáig. A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
„A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitüűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhel közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elsegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását. A forgalmi-fogyasztási adóztatás alá eső termékkör, szolgáltatás-csoport behatárolása során az is nagy súllyal esik latba, hogy az adóelkerülés lehetősége minél kisebb legyen” – olvasható a törvénytervezet általános indokolásában.
A büdzsé jövőre 130 milliárdos bevételre tesz szert az új illetékből.
