Tripla büntetést kockáztatnak a mulasztó cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Deloitte korábban már megállapította, hogy a NAV mind gyakrabban tartalmában is vizsgálja a kapcsolt vállalkozások árképzését, sőt egyre többször adóalap-kiigazítást is kezdeményez az érintett cégeknél. Az alkalmazott árképzés transzferár technikai elemzésén túl az adóellenőrzések gyakran a kapcsolt ügyletek ésszerűségét is vizsgálják. Tripla büntetést is kockáztathat az a társaság, amely elmulasztja az üzleti indokok dokumentálását, különösen a nehezen megfogható menedzsmentdíj elszámolásokat nézve.


Kapcsolt ügyletek esetében kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy egymástól független felek között is megvalósult volna-e az adott ügylet. Amennyiben ez elmarad, fennáll a lehetősége, hogy az adóhatóság kétszer is, két eltérő jogcímen megemeli az ügyletre tekintettel a társasági adóalapot, mi több, a befogadott számla áfájának levonhatóságát is megtagadhatja.

Az ésszerűség vizsgálata keretében majdnem minden esetben az ügylet-specifikus tényezők szubjektív elbírálása szükséges, ezért érdemes e tekintetben is jól felkészülni az ellenőrzésre, és összegyűjteni a levonhatóságot alátámasztó érveket, tényeket.

Helybély Judit, a Deloitte Adóosztályának szenior menedzsere elmondta: „Az igénybevett szolgáltatások kapcsán az adóhatóság kiemelten vizsgálja a menedzsmentdíj elszámolásokat. A NAV igyekszik meggátolni az olyan eseteket, amikor egy csoporton belül az igénybevevő oldaláról érték nélküli szolgáltatásért valós gazdasági tartalommal számlázzanak, vagy jelentősen magasabb díjat számlázzanak, mint amennyit az piaci körülmények között érne. Érdemes a transzferár kérdések mellett az ésszerű gazdálkodáshoz kapcsolódó kockázatokat is mielőbb kezelni, tekintettel arra, hogy ilyen típusú szolgáltatás a legtöbb hazai multinacionális vállalatnál felmerül, gyakran több százmillió forintos nagyságrendben.”

Nemzetközi fókuszban a túlárazás

A központi szolgáltatások jelenleg is a NAV auditorainak fókuszában vannak, ezek intenzitása az OECD törekvéseivel összhangban pedig csak fokozódhat. Az OECD-tagállamok nemzeti adóalapok védelmét célzó, úgynevezett BEPS-akcióterve ugyanis kiemelten foglalkozik a túlárazott csoporton belüli szolgáltatásokkal.

Csoporton belüli hitelfelvétel esetén is hangsúlyos vizsgálati szempont, hogy független felek között is reális lenne-e az adott körülmények között az ügylet. Ennek fókusza lehet, hogy az adós pénzügyi kilátásai alapján, adott feltételek (például összeg vagy devizanem) tekintetében egy független piaci szereplőtől is felvette-e volna a kölcsönt. Figyelmet érdemel, hogy ilyen esetekben nem csak a fizetett kamatok levonhatóságát tagadhatja meg az ellenőrzés, de a kapcsolódóan elszámolt árfolyamveszteségek miatt nyújtott ráfordításokét is.

Helybély Judit hozzátette: „Előfordulhat a vonatkozó költségtömeg többszörösét kitevő adóztatás, mivel egymásnak ellentmondó megállapítások születnek a szolgáltatás nyújtójánál és igénybevevőjénél. Volt olyan eset, ahol a szolgáltatás nyújtójánál teljes mértékben elfogadta a hatóság az ügyletet, míg ezután az igénybevevő ellenőrzésénél azt állapította meg, hogy az adott szolgáltatás nem szolgálta annak üzleti érdekeit. Emiatt nem engedte levonni a kapcsolódó költségeket a társasági adó alapjából, sőt a szokásos piaci ár elve miatt ugyanilyen összegű korrekcióval élt. Ebben a speciális helyzetben a cégcsoport a 100 egység értékű szolgáltatás után triplán, azaz 300 egység után fizette meg a társasági adót. Amennyiben a NAV még az áfa terén is további megállapítást tesz, és nem engedi levonni a kapcsolódó áfát, úgy a fogyasztási adót is kétszer fizetheti meg a pórul járt cégcsoport. Egyszer a nyújtónál, másszor az igénybevevőnél.”

Érdemes mindent megőrizni

A Deloitte tapasztalatai alapján az ilyen megállapítások jelentős része elkerülhető lenne az üzleti indokok transzferár dokumentációs bemutatásával és a teljesítést alátámasztó anyagok (így például belső levelezések, elemzések, tréning anyagok és egyebek) összegyűjtésével. Az adózók egy része ugyan már figyelmet fordít e bizonyítékok strukturált és időben történő összegyűjtésére, ám sokan csak az ellenőrzés során, jó pár évvel az ügylet után kapnak észbe. Addigra azonban már nem csak a határidő válik szorossá, hanem a lehetséges személyi változások is megnehezítik, hogy a 4-5 éve teljesített szolgáltatások irataira visszaemlékezzenek és egybegyűjtsék őket.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.