Új eszköz az adóhatóság kezében a transzferár ellenőrzéshez: tapasztalatok és tanulságok a tavalyi évből

Szakértőink a 2023-as év folyamán többször is konzultáltak az adóhatósággal a leggyakrabban előforduló hibákról, illetve az egyes tranzakciók tekintetében a helyes kitöltési módokról, amelynek eredményeként jelentős tapasztalatokkal gazdagodtunk. Ezeket mutatjuk most be.

2022-ben több jelentős jogszabály változás történt a transzferár szabályozással kapcsolatban és ezen új szabályoknak már az előző évben is meg kellett felelniük a kapcsolt felekkel tranzakciót bonyolító vállalkozásoknak. Az NGM-rendelet módosítás következtében a tavalyi évtől az adózók meghatározott körének transzferár adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kellett tenni, ami plusz adminisztrációs terhet jelentett és időben pontos tervezést igényelt, mivel a társasági adó bevallással együtt kellett elvégezni.

A BDO Magyarország szakértőinek a 2023-as év folyamán lehetősége volt többször is konzultálni az adóhatósággal a leggyakrabban előforduló hibákról, illetve az egyes tranzakciók tekintetében a helyes kitöltési módokról, amelynek eredményeként jelentős tapasztalatokkal gazdagodtak. Ezek a konzultációk azzal a tanulsággal jártak, hogy az adóhatóság a beérkezett adatokat felhasználva kockázatelemzés alapján választja ki ellenőrzésre az adózókat, ezért az adózóknak érdemes kiemelt figyelemmel eljárni az adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során, minimalizálva a kapcsolódó kockázatokat és elkerülve a későbbiekben esetlegesen felmerülő bírságtételeket

Transzferár adatszolgáltatási kötelezettségről röviden

A 2022-ben megjelent Pénzügyminisztériumi rendelet értelmében az érintett vállalkozásoknak 2023-tól a transzferár dokumentációs kötelezettségen felül a társasági adóbevallásban is adatot kellett szolgáltatniuk a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos információkról. Az adatszolgáltatás során információt kellett adni többek között:

• a tranzakció típusáról, amely esetében a megfelelő karakterizációt is figyelembe kell venni;
• a szokásos piaci ár megállapításának módszeréről;
• bizonyos ügyletek esetében az ügyletre legjellemzőbb TEÁOR kódról;
• a jövedelmezőségi vizsgálat esetén a jövedelmezőségi mutató fajtájáról és értékéről, továbbá az adatbázis kutatás során kapott interkvartilis tartományról (azaz a legfelső és a legalsó jövedelmezőségi negyed közötti tartományról);
• ha pedig nem jövedelmezőséget, hanem árat vizsgáltak, akkor az alkalmazott árról és a szokásos piaci árról vagy ártartományról;
• a tesztelt fél által alkalmazott számviteli sztenderdről.

A fentieken kívül információt kellett szolgáltatni a pénzügyi tranzakciók esetében az alkalmazott referencia kamatról és a szokásos piaci kamat interkvartilis (azaz a legfelső és a legalsó negyed közötti) tartományáról. Továbbá, fel kellett sorolni az egyes ügyletekhez tartozó összes kapcsolt felet az ügyletértékekkel együtt, ezer forintra kerekítve.

Látható tehát, hogy a transzferár-adatszolgáltatás teljesítéséhez a komplexitásából fakadóan nemcsak a megfelelően és időben elkészített dokumentáció megléte szükséges, hanem sok esetben javasolt külső szakértő bevonása is annak érdekében, hogy a benyújtott adatszolgáltatás teljes mértékben megfeleljen az elvárásoknak, a minimumra csökkentve ezzel a felmerülő kockázatokat.

Amire a 2023-as adatszolgáltatás során figyelni kell

Az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének köszönhetően tapasztalható, hogy a transzferárazásnak nagyobb jelentősége lett a vállalkozások életében, az adózók komolyabban veszik a vonatkozó határidők betartását. Az adatszolgáltatáson keresztül nyert adatok és információk elemzése folyamatosan zajlik az adóhatóságnál, aminek következtében már érzékelhető, hogy az adóhatóság hatékonyabban választja ki ellenőrzésre a kockázatosnak ítélt adózókat. Ezért rendkívül fontos, hogy a 2023-as transzferár adatszolgáltatás időben és megfelelő minőségben elkészüljön a transzferár nyilvántartással együtt. Azon adózóknak, akiknek még a korábbi évekből származó hiányosságaik vannak, javasolt minél hamarabb ezeket megfelelően kezelni.

Az idei évtől a költség átterheléseket is jelenteni kell az adatszolgáltatás során, az ezzel kapcsolatos mentesség megszűnik. Fokozott figyelemmel kell az összevonásokat is kezelni, a bevétel és a kiadás jellegű ügyletek már nem vonhatók össze sem az adatszolgáltatás, sem a transzferár dokumentáció szintjén. Főszabályként, számviteli és társasági adó szerinti transzferár kiigazítás esetén továbbra is a medián értékre kell kiigazítani. Abban az esetben, ha a kapcsolt ügylet költségátterhelés, azonban a kapcsolt fél haszonkulccsal terhelten kapta a szolgáltatást, akkor a tranzakció tartalmát kell figyelembe venni és haszonkulccsal jelenteni a tényleges szolgáltatást.

Rendkívül sok adózónak okozott nehézséget a tavalyi évben az adatszolgáltatás teljesítése. Ilyen esetben, amennyiben eltérő adattal vagy hibásan jelentek meg a bevallásban szereplő adatok, akkor – csak számszaki hiba esetén – a bevallás helyesbítése szükséges, viszont adókötelezettség változás során szükségessé válik a bevallás önellenőrzése. Ezt javasolt minél előbb elvégezni, elkerülve az esetlegesen kiszabható mulasztási- és adóbírságot. Információnk szerint 2024-től az adóhatóság fokozott figyelmet fordít az adatszolgáltatás során jelentett adatokra és már az adóellenőrzés kezdete során nyilatkozat tételre hívhatja fel az adózót a jelentett adatokkal kapcsolatosan.

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója, partnere, és Somosi Péter, a cég vezető tanácsadója. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---