Új év, új adótörvények: változások 2024-től

Cikkünkben a közelgő új adóév szabályozási változásait tekintjük át a „friss adósaláta” mentén. Az Országgyűlés által elfogadott adójogszabályok között ismét sok olyan található, ami már 2024.01.01-én hatályba lép, így mindenkit szorít az idő, hogy a sokrétű, s több adózási területet érintő rendelkezéseket megismerje és értelmezze.

Vegyük hát sorra a főbb adóváltozásokat. (A hatályba lépés dátumát ott jelezzük külön, ahol az nem 2024.01.01., s kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet arra, hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazása minden esetben külön figyelmet igényel, amelyeket a jelen cikkben nem ismertetünk részletesen.)

Személyi jövedelemadó

Egyéni vállalkozók közteherviselése

A végleges adócsomagból kikerültek az egyéni vállalkozók közteherviselésének egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslat még tartalmazott. A módosítás arra hivatkozva maradt el, hogy a változások pontos tartalmáról még egyeztetések szükségesek. Mivel ezek a változások eleve csak 1 év múlva, tehát 2025. január 1-jétől léptek volna életbe, várhatólag hallunk még ezekről a reformtervekről a jövőben. Az egyszerűsítések érintették volna az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási kötelezettségeit is, de aztán ezek sem kerültek be a mostani törvénybe.

Összevont adóalapot érintő változások

Módosulnának a 30 év alatti anyák adókedvezményének érvényesítésnek feltételei, a hatálybalépés után a kedvezmény igénybevételhez az anyától szükség lesz egy olyan nyilatkozatra, ami tartalmazza a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek vagy a magzat adatait és jogosultság megnyílásának/megszűnésének napját.

A kiegészítő családi kedvezménnyel kapcsolatban módosul a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy fogalma. A hatálybalépés után ebbe a kategóriába tartozik majd a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül, így utánuk magasabb összegű családi kedvezmény lesz igénybe vehető.

Béren kívüli egyes meghatározott juttatások

A jogalkotó egyszerűsítési szándéka nyomán megváltozik a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheinek a bevallási és megfizetési rendje haviról negyedévesre. Az eddigi havi időszak helyett abban a negyedévben kell bevallani és megfizetni majd a járulékokat, amelybe a juttatás hónapja beleesik.

Kedvező változás az is, hogy jövőre többet ajándékozhatunk kedvező adózás mellett, mivel az egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándékként juttatott adóköteles jövedelem évi maximális száma három alkalomra emelkedik az eddigi egyről.

Továbbá dómentes juttatásnak minősül majd a juttató által vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként adott, a törvényben meghatározott borászati termék (palackozott, oltalmi megjelöléssel ellátott), azzal a kitétellel, hogy az ajándékozónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és termék felhasználásának módja.

Adómentes juttatások

Újdonság az adómentes juttatások körében az induló vállalkozásban munkavállaló vagy vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető tagsági jogot megtestesítő részesedés (pl. üzletrész, részvény), abban az esetben, ha a megszerzett jogot vagy részvényt a szerző legalább 3 évig nem értékesíti.

Maga az induló vállalkozás is új fogalom a törvényben, olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikró- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

Annak érdekében, hogy fokozzák a részvételi kedvet, adómentessé válik a számsorsjátékokon elért nyeremény (pl: lottó, kenó, stb).

Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése miatt szükséges módosítások

Ezek alapvetően a személyi jövedelemadó alábbi területeit érintik, és az egyezmény felmondásából fakadó hátrányokat próbálják orvosolni, főleg a tőkejövedelmek tekintetében.

• Az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint fizetett kamatra nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat.
• Továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül egy ügylet, ha azt egy az USA-ban működő pénzpiaci szolgáltató közreműködésével kötötték; így megmarad a lehetőség az ügyletekből az adott évben keletkező veszteség és a későbbi nyereség egymással történő szembeállítására.
• Módosul a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. osztalék) esetében a törvény engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását.
• Pontosítják az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályokat is. A kettős adóztatást elkerülő egyezményekhez hasonlóan a belföldi jogszabályok alapján is a tevékenység végzésének helye szerinti állam lesz jogosult adóztatni még akkor is, ha a jövedelem nem közvetlenül a magánszemélynél keletkezik.

 Szociális hozzájárulási adó

Szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény alkalmazási köre. A módosítások értelmében csak a magyar állampolgárságú munkavállalók, az EGT tagállamok állampolgárai után, és a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén lehet majd ezt érvényesíteni.

2023. december 31-jétől nem érvényesíthető egyszerre a kutatás-fejlesztési tevékenység után a szociális hozzájárulási adókedvezmény és a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezménye.

Társadalombiztosítás

Harmadik országi állampolgárok kiküldetése

A módosítások alapján a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. Eddig ebben az esetben kedvezményes járulékalap szabály volt alkalmazható, miszerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset összege.

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

Bekerül a törvénybe a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma, ami a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkeresetnek felel meg. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal teszi közzé a Hivatalos Értesítőben. A Hivatalos Értesítő 2023. évi 10. száma szerint a 2024-ben a tárgyévet megelőző második év (2022.) havi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 515.750 forint.

Érdemes még megemlíteni, hogy 2023. december 1-től a minimálbér bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum összege pedig 326.000 forintra emelkedik. Ez a minimálbér esetében 15, a garantált bérminimum esetében 10 százalékos emelkedést jelent.

A bizalmi vagyonkezelés változásai

A módosítás az eddigi bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatást vezet be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adókötelezettség keletkezik majd abban az esetben, ha a kezelt vagyon induló tőkéjének terhére juttatnak bevételt a kedvezményezettnek és a juttatást megelőző 5 évben történik olyan vagyonátadás, aminek során a juttatott vagyonelemeket felértékelték és emiatt eszközérték növekmény keletkezett.

Ez a változás csak a 2023. szeptember 12. után létrejött bizalmi vagyonkezelőket érinti, s ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a jelzett dátumot követően létrejött magánalapítványok esetében is.

Társasági adózás

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

A változások egy új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezetnek be 2023.12.31-el, ami alternatívája lesz az eddig elérhető K+F adóelőnyöknek. A bevezetésre a globális minimumadós kiegészítő adó miatt kerül sor, annak érdekében, hogy ez az új kedvezmény ott is érvényesíthető legyen, hiszen az új K+F adókedvezmény a globális minimumadóban elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül majd.

Érdemes kiemelni, hogy az elszámolható költségek köre szűkebb, mint amit az adózók a korábbi K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetnek. Az adókedvezményt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére, valamint az ezekhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre lehet alkalmazni, először a 2024-es adóévben.

A kedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, amihez még további euró alapú felső határértékek kapcsolódnak majd. Ez a kedvezmény a felmerülés évében és az azt követő 3 évben használható fel.

Fontos változás, hogy az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik, az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és segítségével akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót.

Bejelentett részesedés

A törvénymódosítás, a globális minimumadó bevezetésével összhangban, egyszeri lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, utólag bejelentse az adóhatósághoz, és 2023-tól bejelentett részesedésként vegye ezeket figyelembe. Ezzel ezek későbbi elidegenítése akár adómentes is lehet.

Ellenőrzött külföldi társaság

A módosításokkal általánosabb szabályok mentén határozzák meg az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, így kevésbé fog kötődni Magyarország az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményeihez. A rendelkezés életbelépésétől bármely olyan külföldi személy minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Az EKT-tól szerzett jövedelmek és nekik kifizetett költségek kedvezőtlenebbül adóznak, és bizonyos esetekben speciális nyilvántartás/dokumentáció készítésére is szükség lesz.

Vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások

A módosítással kiegészül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. Nem lesznek levonhatók az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetések, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla avagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.

Kapcsolt vállalkozások definíciójának pontosítása

A társasági adó törvény szerint bizonyos esetekben eddig is elegendő volt a 25 százalék részesedés vagy jogosultság a kapcsolt jelleg megállapításához, viszont ez csak a közvetlen anya-leányvállalat viszonyban lévő vállalkozások esetében volt alkalmazható. A módosítás kiterjeszti a definíciót és bizonyos esetekben testvérvállaltok között is lehetővé teszi, hogy a 25 százalékos részesedés már kapcsoltságot eredményezzen.

Fejlesztési adókedvezmény

Pontosítják az Európai Bírósági engedélyen alapuló kedvezmények feltételeit; ilyen engedélyre akkor lehet szükség, ha az adókedvezményből létrehozott beruházás jelentértéke eléri a 110 millió eurót (ez az értékhatár korábban 100 millió euró volt).

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye

Átalakul az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének rendszere. A módosítások bevezetik a „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát, amit figyelembe kell venni az elérhető adókedvezmény mértékének meghatározásához.

Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő, azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20%-al kell javulnia az energiahatékonyságnak. Emellett több részletszabály és fogalom is pontosításra kerül a kedvezménnyel kapcsolatban.

Kisvállalati adó (KIVA)

Összhangba kerül a KIVA alap meghatározása során a doktori képzésben résztvevők után érvényesíthető kedvezmény összege a szociális hozzájárulási adó 2024. január 1-től hatályos kedvezmény összegével, ami maximum a minimálbér kétszerese.

A cégforma-váltást megelőző nappal megszűnik a KIVA alanyiság, ha a KIVA alany zRt. nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul.

A KIVÁ-ból való kikerülés esetén az adózónak a hatályos szabályok szerint 2 évig nincs lehetősége újra a KIVÁ-t választani adózási formaként. Ezt most módosítják, amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor a jogutód(ok) 15 napon belül ismételten választhatja(k) a KIVA-alanyiságot. A rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnek életbe. 

Helyi iparűzési adó (HIPA) 

Növekszik az adótartozás értékhatára, ami után a helyi önkormányzat közzé teheti az adósok adatait. 90 napon túl fennálló tartozás esetén az eddigi 100.000 Ft-ról az értékhatár 500.000 Ft-ra növekszik. 

Bekerülnek a törvénybe a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó fogalmak, továbbá az érintett adózók esetében a nettó árbevételt és az eladott áruk beszerzési értékét úgy határozzák meg, hogy a visszaváltási díj egyiknek sem lesz része, ezáltal biztosítják az összhangot a számviteli szabályokkal. 

A globális minimumadó szabályairól szóló törvényjavaslat alapján, ha a vállalkozó él társasági adókedvezménnyel a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel, akkor 2023. december 31-étől a helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

A közművezetékek adója

Két lépésben kivezetik a közművezetékek adóját. 2024. január 1-jétől nem az adó tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen meg is szűnik ez az adónem.

Reklámadó

A reklámadó felfüggesztését további egy ével meghosszabbítják 2024. december 31-ig.

Egyszerűsített foglalkoztatás

2024-től az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő külön közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, fontos, hogy a közterhet továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell majd teljesíteni és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.

Általános forgalmi adó

eÁfa és M2M adatszolgáltatás bevezetése

Az adócsomag részletes rendelkezéseket tartalmaz a NAV által biztosított eÁfa rendszerre vonatkozóan. 2024. január 1-jétől az adóalanyok a jelenleg használatos hagyományos áfabevallási nyomtatványok (ÁNYK) mellett az eÁfa rendszeren keresztül és az M2M adatszolgáltatás keretében is benyújthatják áfabevallásukat.

Ezzel lehetőség lesz az eÁfa rendszer elektronikus felületén keresztül, a NAV rendelkezésére álló információk alapján elkészített tervezet felhasználásával áfabevallást benyújtani. Másrészt egy szabványosított fájlt is fel lehet majd tölteni a NAV felületére közvetlen számítógépes, tehát gép-gép kapcsolaton keresztül (M2M), amelynek NAV általi adatellenőrzését követően, az adózó véglegesíthet azt és áfa bevallásként funkcionálhat.

Mindkét esetben, az így elkészített adóbevallások csak az adózó jóváhagyásával tekinthetők véglegesítettnek (ellentétben az eSZJA-val, ahol nem szükséges a jóváhagyás). Az eÁfa rendszer a megszokott megállapítási és bevallási módszerekkel párhuzamosan kerül bevezetésre, azaz mindenki választhat, hogy melyik mód szerint szeretne eljárni.

E-pénztárgép

Az e-pénztárgép rendszer bevezetésére tekintettel a javaslat új rendelkezéseket vezet be az áfa-törvénybe a nyugtákra vonatkozóan. Az adóalanyok például kötelesek lesznek feltüntetni az e-nyugtán a termékek vagy szolgáltatások megnevezéseit (valamint a termékek globális kereskedelmi áruazonosító számát, ha az majd már, várhatóan 2028-tól rendelkezésre áll) és az adómentességre való utalást. Másrészt az adócsomag új adatszolgáltatási kötelezettséget is bevezet, amelyet az e-nyugták esetében valós időben, más bizonylatok esetében pedig 3 napon belül kell jelenteni. A tervek szerint az e—Nyugta rendszer keretében bármilyen digitális eszköz használható lesz majd a nyugták kibocsátására.

A módosítás bevezeti továbbá a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát, amely lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy a számlához hasonlóan nyugtát javító bizonylatot állítsanak ki.

A törvénycsomag jelentősen megváltoztatja az adómentességi rendszert is, mivel harmonizálja azt a közösségi joggal. E tekintetben 2025. január 1-től lehetővé teszi a belföldi adóalanyok számára, hogy egy másik uniós tagállamban végzett ügyletük tekintetében adómentességet válasszanak abban a tagállamban. Ugyanakkor a külföldi adóalanyok is választhatják majd az adómentességet a belföldön végzett ügyletek tekintetében.

A virtuális rendezvények adózásának szabályozásáról, adókulcs-módosításokról, az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózási szabályainak változásáról, az adózás rendjének, illetve az adóigazgatási szabályok változásairól, a Számviteli törvény módosításairól és a globális minimumadóhoz kapcsolódó módosításokról a cikk folytatásában olvashat.

 Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatatói, a LeitnerLeitrner munkatársai – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit, dr. Rácz Nóra és dr. Menczel-Kiss Gellért – készítették.

---