Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az utóbbi években a nemzetközi adózás kérdésköre a szélesebb körű, nem szakmai közönség érdeklődését is felkeltette: nemzetközi szervezetek a legkülönbözőbb ajánlásokat fogalmazzák meg, hogy megakadályozzák az adóelkerülést és az agresszív adóoptimalizációt, miközben egyre több nagyvállalat kerül adóstratégiája miatt a figyelem középpontjába.
Az USA-ban 2010-ben elfogadott FATCA szabályozás új megközelítést honosított meg az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben. A csatlakozó pénzügyi intézményeknek ugyanis olyan széleskörű átvilágítási rendszert kellett felállítaniuk, amely alkalmas az amerikai kötődésű számlák kiszűrésére, és azok adatainak továbbítására. A kezdetben komoly ellenállásba ütköző keretszabály alá világszerte több mint 150.000 pénzügyi intézmény került be.
Az amerikai rendszer mintájára az Európai Unió és az OECD is létrehozta a saját információcserére vonatkozó szabályozását: az aláíró tagállamok legkésőbb 2018-tól kezdődően szolgáltatnak információkat az illetékes külföldi hatóságoknak különböző pénzügyi adatokról. A szabályozáshoz csatlakozók között olyan, hagyományosan a banktitkok fennmaradása mellett érvelő államok is szerepelnek, mint Ausztria, Svájc, Liechtenstein vagy Ciprus.
A NAV 2017-től kezdődően évente továbbítja a külföldi társhatóságok felé a hazai pénzügyi intézmények által a megelőző adóév tekintetében szolgáltatott adatokat. Emellett a magyar adóhatóság a külföldi társhatóságok felől éves szinten ugyancsak fog kapni adatokat, ideértve a magyar személyek külföldön vezetett számlájának egyenlegét, illetve bizonyos számlaforgalmi információkat.
Nemzetközi fellépés az agresszív adótervezés ellen
2012-ben indult az OECD BEPS-projekt néven ismertté várt kezdeményezése. A betűszó a „base erosion and profit shifting” kifejezés rövidítése, utalva arra a gyakorlatra, amelynek célja a nemzetközi cégcsoportok jövedelmének alacsony adókulcsú országokban történő koncentrálása.
Az elmúlt alig több mint három év során az OECD munkacsoportjai 15 különböző témakör vonatkozásában fogalmaztak meg javaslatokat, a végleges jelentések októberben kerültek nyilvánosságra. Ilyen horderejű változások esetében ez a gyorsaság szinte példa nélkülinek tekinthető, különösen igaz ez akkor, ha a javaslatok természetét és terjedelmét is vizsgáljuk: nem túlzás azt állítani, hogy a BEPS-projekt átfogó jelleggel és alapjaiban kívánja megváltoztatni a nemzetközi adózás keretrendszerét.
A javaslatok számos ponton módosítanák az OECD modellegyezményét – ez egy olyan minta, amelyre alapozva számtalan tényleges adóegyezmény, köztük a Magyarország által kötött egyezmények döntő többsége született. Változások várhatóak a transzferárazás, vagyis a kapcsolt vállalkozások által alkalmazott „elszámolóárak” területén, emellett az OECD különféle területeken fogalmazott meg iránymutatást az egyes nemzeti adójogszabályok módosítására.
A fenti javaslatok mind ugyanazt a célt szolgálják: az adókötelezettség csökkentésére irányuló jogi konstrukciók, az agresszív adótervezés visszaszorítását.
A megfogalmazott ajánlások alapvetően a szakmai közönség számára szólnak, tartalmaznak ugyanakkor közérthető, egyúttal több esetben radikális javaslatot. Ide sorolhatjuk például azt a törekvést, hogy az adótervezésre irányuló tranzakciókról maguk az adózok és/vagy azok tanácsadói kötelesek legyenek tájékoztatni az adóhatóságokat. A projekt nagy figyelmet fordít az ún. „treaty shopping” megakadályozására is, azaz annak kizárására, hogy vállalatcsoportok minimális jelenléttel bíró, postafiók-cégek használatával férjenek hozzá különböző országok kedvező adószabályaihoz, adóegyezményeihez.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
A fenti kezdeményezések széleskörű támogatottságot élveznek, jelentős befolyással rendelkező kormányzatok, szakmai szervezetek állnak ki mellettük. Természetesen kritikai észrevételek is megfogalmazódnak; az mindenesetre tény, hogy az összehangolt nemzetközi munka talán sosem látott mértékben irányította a figyelmet az agresszív adótervezés problematikájára. Ennek következtében számos ország már most hatályba léptetett olyan rendelkezéseket, amelyek az OECD célkitűzéseivel vannak összhangban. Hasonló lépések Magyarországon is történtek: ide sorolható például az adóelkerülés megakadályozására hivatott adózási alapelvek kiegészítése egy olyan új szabállyal, amely kifejezetten a nemzetközi adótervezés tekintetében lehet releváns („anti-hibrid szabály”).
A jogszabályi háttér szigorodása mellett a jogalkalmazás is reagál a tendenciákra. Az adóhatóság egyre kifinomultabb megállapításokat tesz, és számos olyan magyar bírósági döntés is született, amely a nemzetközi adóoptimalizációval foglalkozik. Az Európai Unió is aktív mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás terén: októberben a Fiat és a Starbucks által alkalmazott állítólagos adótervezési struktúráktól volt hangos a sajtó, nem sokkal később pedig a McDonald’s került hasonló okból a reflektorfénybe.
Az Európai Bizottság a napokban jelentett be egy átfogó javaslat-csomagot, amelynek célja az adóelkerülés visszaszorítása. A javaslatok értelmében a nemzetközi cégcsoportok bizonyos, adózási szempontból releváns adatait az EU tagállamok hatóságai megosztanák egymás között. A Bizottság továbbá egy teljesen új irányelv elfogadását is javasolja, amely célzottan és kifejezetten az adóelkerülés megakadályozását hivatott szolgálni.
Korai lenne kijelenteni, hogy a nemzetközi adózás világa végérvényesen átalakul, de a történések messze túlmutatnak egy ötletszerű fellángoláson. A magyar adózók számára is – legyenek magánszemélyek vagy vállalatcsoportok – megkerülhetetlen annak átgondolása, hogy külföldi érdekeltségeik, nemzetközi ügyleteik miatt kell-e kockázattal számolni ebben a gyorsan változó környezetben.
A szerző dr. Baranyi Gábor ügyvéd, adótanácsadó – Deloitte Legal Ügyvédi Iroda
